Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/1

1972. november 20. - 1. A munka és tanulás területén fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok - 2. A kádermunka néhány időszerű kérdéséről írásbeli információ - 3. Egyebek - a./ Interpelláció a KISZ VB részéről dr. Hoós István tagozatvezető egyetemi tanárhoz - b./ Tihanyi üdülőtelek ügyében tárgyalások folytatására megbízás a Szakszervezetnek

-lo­A 3.3 ponttal kapcsolatban már emiitette, hogy véleménye szerint a vizsgaszabályzat nem szorul mődositasra. Javasol­ja, hogy a vizsgaidőszak megkezdésekor próbáljuk konkrétan megfogalmazni, mit értünk az alatt, hogy mikor adunk dékáni és mikor rektori engedélyt és ezt publikáljuk. Ezt a 3.4 pont helyett javasolja. A 4.1 pontban a fogalmazást tanulmanyi előadókra, oktatás­igazgatási dolgozókra kellene javitani. Az ad 1. csoporthoz kiegészítésül javasolja felvenni, hogy órarend változtatáshoz a hallgató és a tanszék szerint ille­tékes dékán engedélye szükséges. G 0 n d i József; Az anyag kissé meglapte, miután lo4 vé­lemény érkezett be és ehhez képest az anyag nem arányos. Ebben hibásnak tartja az Egyetem vezetőségét; az előkészítést ugy kellett volna végezni, hogy ami kiaknazható}. azt aknázzuk ki. Problematikusnak tartja, iiogy a legjelentősebb tartalmi kérdésekben az előterjesztők nem formálták véleményt, hogy tényleg ugy van vagy nem. Ezért nem lehet eldönteni, hogy mi igaz ás mi nem. Ebből fakad az is, hogy a véleményekben alap­vető tartalmi kérdések vannak és az egész fegyelem kérdése döntően tartalmi kérdéseken múlik, de a határozati javasla­tokban szükségképpen formai problémák állnak előtérben. A határozati javaslatnak néhány nagyon fontos alapvető kérdés­ben tartalmaznia kellene, hogy meg kell vizsgálni, álláspon­tot kell kialakítani és konzekvenciákat kell levonni, ha most ezt nem is tudjuk megtenni. Az orientációk véleménye szerint nem mindig helyesek alapvető kérdésekben. Nem ért egyet azxai előadasok szei^epének lebe­csülésével. Ez tartalmi kérdés, nem formai, mennyiségi ará­nyok kérdése. Nem ért egyet azzal, hogy a szemináriumok, gya­korlatok hatékonyabb formákat jelentenek. Attól függ. Vannak rendkívül rossz szemináriumok ás vannak előadasok, amelyek a legjobb szemináriumok hatékonysagaval érnek fel. Ha elis­merjük, .hogy az előadásoknak milyen szerepük van, amelyekről már szó volt, különösen a változó anyagrészek ismertetése terén és ha ezt tudja biztositani, nem ért egyet azzal, hogy az ilyen jellegű előadasok arányát allandóan csökkenteni kell. A kötelező jelleggel kapcsolatban: Ha kimondjuk, hogy a sze­mináriumok nem kötelezőek, állitja, hogy ugyanaz lesz a lá­togatottság aranya, vagy rosszabb, mint az előadásoknál. Te­hát azzal, hogy kimondtuk, hogy nem kötelező az előadás, sú­lyos hibát követtünk el. Nem arra hivatkoznak a hallgatók, hogy az előadások nem színvonalasak, hanem hogy nem kötelező­ek. Sok hallgató sohasem megy el az előadásra, tehát nem is tudja megállapítani, milyen. Központi kérdésnek a szinvonalat tartja, azzal együtt, hogy kötelezőek a foglalkozások. Nagyon fontos lenne megnézni a szinvonalat ás hogy mit kell elvárni a különböző gyakorlati

Next

/
Oldalképek
Tartalom