Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973/1

1972. november 20. - 1. A munka és tanulás területén fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok - 2. A kádermunka néhány időszerű kérdéséről írásbeli információ - 3. Egyebek - a./ Interpelláció a KISZ VB részéről dr. Hoós István tagozatvezető egyetemi tanárhoz - b./ Tihanyi üdülőtelek ügyében tárgyalások folytatására megbízás a Szakszervezetnek

-loA 3.3 ponttal kapcsolatban már emiitette, hogy véleménye szerint a vizsgaszabályzat nem szorul mődositasra. Javasolja, hogy a vizsgaidőszak megkezdésekor próbáljuk konkrétan megfogalmazni, mit értünk az alatt, hogy mikor adunk dékáni és mikor rektori engedélyt és ezt publikáljuk. Ezt a 3.4 pont helyett javasolja. A 4.1 pontban a fogalmazást tanulmanyi előadókra, oktatásigazgatási dolgozókra kellene javitani. Az ad 1. csoporthoz kiegészítésül javasolja felvenni, hogy órarend változtatáshoz a hallgató és a tanszék szerint illetékes dékán engedélye szükséges. G 0 n d i József; Az anyag kissé meglapte, miután lo4 vélemény érkezett be és ehhez képest az anyag nem arányos. Ebben hibásnak tartja az Egyetem vezetőségét; az előkészítést ugy kellett volna végezni, hogy ami kiaknazható}. azt aknázzuk ki. Problematikusnak tartja, iiogy a legjelentősebb tartalmi kérdésekben az előterjesztők nem formálták véleményt, hogy tényleg ugy van vagy nem. Ezért nem lehet eldönteni, hogy mi igaz ás mi nem. Ebből fakad az is, hogy a véleményekben alapvető tartalmi kérdések vannak és az egész fegyelem kérdése döntően tartalmi kérdéseken múlik, de a határozati javaslatokban szükségképpen formai problémák állnak előtérben. A határozati javaslatnak néhány nagyon fontos alapvető kérdésben tartalmaznia kellene, hogy meg kell vizsgálni, álláspontot kell kialakítani és konzekvenciákat kell levonni, ha most ezt nem is tudjuk megtenni. Az orientációk véleménye szerint nem mindig helyesek alapvető kérdésekben. Nem ért egyet azxai előadasok szei^epének lebecsülésével. Ez tartalmi kérdés, nem formai, mennyiségi arányok kérdése. Nem ért egyet azzal, hogy a szemináriumok, gyakorlatok hatékonyabb formákat jelentenek. Attól függ. Vannak rendkívül rossz szemináriumok ás vannak előadasok, amelyek a legjobb szemináriumok hatékonysagaval érnek fel. Ha elismerjük, .hogy az előadásoknak milyen szerepük van, amelyekről már szó volt, különösen a változó anyagrészek ismertetése terén és ha ezt tudja biztositani, nem ért egyet azzal, hogy az ilyen jellegű előadasok arányát allandóan csökkenteni kell. A kötelező jelleggel kapcsolatban: Ha kimondjuk, hogy a szemináriumok nem kötelezőek, állitja, hogy ugyanaz lesz a látogatottság aranya, vagy rosszabb, mint az előadásoknál. Tehát azzal, hogy kimondtuk, hogy nem kötelező az előadás, súlyos hibát követtünk el. Nem arra hivatkoznak a hallgatók, hogy az előadások nem színvonalasak, hanem hogy nem kötelezőek. Sok hallgató sohasem megy el az előadásra, tehát nem is tudja megállapítani, milyen. Központi kérdésnek a szinvonalat tartja, azzal együtt, hogy kötelezőek a foglalkozások. Nagyon fontos lenne megnézni a szinvonalat ás hogy mit kell elvárni a különböző gyakorlati