Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1971

1971. január 25. - 1. Tudományos kutatási terv az 1971-75. évekre - 2. Javaslat a pénzügy szak, szakágazati képzésre - 3. Irányelvek az Egyetem 1971. évi költségvetési gazdálkodásához - 4. Egyebek - a./ Huszár István meghívása az Egyetemi Tanácsba - b./ Javaslat címzetes egyetemi tanári és docensi kinevezésekre

-12N a g y Sándorj Igaza van Kreskay elvtársnak, de félő, ha újra az Egyetemi Tanács elé kerül, nem elégiti ki a jogos igényeket. Véleménye szerint nem feltétlenül Orosz elvtárs feladata a költségvetés koncepcionális oldalának kimunkálása. Éppen az Egyetemi Tanácsnak kellene megadni az irányelveket. Ebből a szempontból más oldalról is felvethető a kérdés. A tanulmányutakra forditható 2o.ooo Ft nevetségesen kevésnek tűnik. Ha a kollégiumok nyári hasznosítása költségvetési kérdés, erről is célszerű lenne szüt ejteni. Szántai Kálmán: Kreskay elvtárshoz csatlakozva szintén ugy érzi, hogy nem felel meg az igényeknek a tervezet, ezért javasolja, hogy az Egyetemi Tanács ne fogadja el, hanem más alkalommal tárgyalja. Ahogy Nagy Sándor elvtára felfogja a Gazdaaági Igazgatóság azerepét, nem tartja helyesnek; megvannak az illetékea teatületek, munkabizottaágok, amelyek képesek egy tervezet kidolgozósára. 0 1 1 é Lajos: Kreskay elvtársnak igaza van; abban az irányban kell előre lépnünk, amit a működési szabályzat megjelöl* Kétségtelen, hogy koncepcióbeli eltérések vannak a működési szabályzat és az előterjészté® között. A III. pont 1. bekezdéa kifejezetten ellentétes álláspontot foglal el a működési szabályzattal. Az optimum véleménye szerint a kettő között keresendő, A Gazdasági Igazgatóság rendkivül bő ós részletes ügyviteli szabályozást dolgozott ki a béralap nyilvántartásra, költséghelyenként, Tűi részletes is, viszont ugyanannak a dologi kiadások oldalán történő vezetése nincs meg xcellő mértékben és erre az igyekezet is kevéabé tapasztalható. A racionálisabb gazdálkodáshoz hozzá tartozna az, hogy az egyes részlegek tudják, hogy mivel gazdálkodhatnak. Maga az előterjesztés a 8, oldalon felsorolja, hogy a tanulmányutak, beszerzések, felujitási, beruházási keretek felhaaználása hogyan történik. Itt ia hivatkozás történik a műszaki fejlesztési bizottság állásfoglaláaára. Ez a bizottság azonban csak egy tanácsadó szerv, a döntés joga az Egyetemi Tanácsot illeti, A mü8zaki fejleaztési bizottság ha valamit kidolgozott, abból még tul sokat nem látunk, hogy a gazdálkodás a bizottság állásfoglalásának megfelelően történt-e, arról információt nem kaptunk. Az eszközöknél, beruházásoknál, felujitásnál hiányzik annak megjelölése, hogy ki dönt ezekben a kérdésekben. Egy sor kérdésben a rektornak kell döntenie, de nem biztos, hogy minden esetben. Bizonyos döntési azint-kűlönbség lehetne a gazdasági főigazgató, rektor, oktatási rektorhelyettes, tudományos rektorhelyettes, dékánok, esetleg tanszékvezetők között. Azért is szükségesnek tartaná költséghelyenkénti vizsgálatát a dologi kiadásoknak, mert elég sok aránytalanság van, a beszerzés rapszodikusan történik, Ebben a helyzetben arra kényszerülnek, mert teljesen a különböző emberekre van bizva, hogyan kell értelmezni a megtakarítást. Nem tudják a tanszékek, hogy beszerzéseik hogyan viszonyulnak más tanszékek beszerzéaeihez stb.