Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1971. december 22. - 1. Az Egyetemen folyó közgazdasági továbbképzés - 2. A fiatal oktatók továbbképzése - 3. Kutatócsoportok tanszékké szervezése, a Nyelvi tanszék megosztása - 4. A Népgazdaság Tervezése Tanszék vezetőjének felmentési kérelme, új tanszékvezető kinevezése - 5. Címzetes egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 6. Egyebek
elfogadható legy en. Ezt megfelelő időben a záró szigorlat előtt kell közölni, mert ennek alapján lehet előirni azokat a vizsgákat, amelyek a doktori szigorlat tárgyai. Világosan kell látnunk, hogy a szakközgazdász képzés megindítása elsősorban a tevékenység minőségét illetően, de mennyiségileg is jelentős követelményeket támaszt egyetemünk oktatóival szemben. Véleményünk szerint képesek vagyunk e feladat elvégzésére, figyelembevéve külső szakemberek lehetséges igénybevételét is-. Ugy véljük, hogy bár ez a tevékenység túlnyomórészt újszerű feladatot jelent, nem vonatkoztatható el az egyetemi alapképzéstől. A kettő között igen szoros kapcsolat van és intenzív kölcsönhatás érvényesíthető. Utalunk itt arra, hogy a reform során elkészült és készülő uj tananyagok jelentős részben hasznosíthatók a szakközgazdász képzésben is, másrészt pedig a szakközgazdász képzés részére kidolgozandó uj tananyagok számos olyan tapasztalatot jelentenek, amelyek alkalmazhatók az alapképzésben. Felvetődhet, hogy vajon nem tul sok-e a javaslatban szereplő képzési irány, nem volna-e célszerűbb csak néhány irány kialakítására összpontosítani az erőnket? Abből kell kiindulnunk, hogy mai tudásunk szerint annyi szakirányt kell jóváhagyatni, amely már lehetővé teszi valamennyi jelentkező értelmes besorolását, de még nem vezet túlzottan szűk specializálásr a. Továbbá arra kell törekednünk, hogy valamennyi jóváhagyandó szakirányra megfelelően előkészüljünk. Meginditani azokból viszont csak azokat kell, amelyekre a saját, illetve bekapcsolható külső erőkből futj a. Ez vonatkozik nemcsak a megindítandó irányok számára, hanem az egy-egy irányra felveendő hallgatók létszámára is. Véleményünk szerint az első időben feltétlenül egy-egy szakirány keretében csupán kisebb (20-40 fős) létszámú csoport indítása a célszerű, amely mérete nem veszélyezteti a célratörő foglalkozás hatásosságát.