Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1971. szeptember 27. - 1. Tájékoztató az egyetemi épületek felújítási helyzetéről - 2. Az 1971-72. tanévi munkaterve - 3. Az Egyetem néhány szervezeti kérdésének vizsgálatára megbízott bizottság jelentése - 4. Egyebek - a./ Bratislavai Közg. Főisk. rektorának átadott emlékplakett jóváhagyás - b./ Tanterv-módosítási kérelmekben döntés

-11 kutatást éa nevelést szervező, összefogó ezervezetet. Ha adminisztratív szervnek fogjuk fel, felmerül, lehet-e a karokat ugy megcsinálni, mint ahogy elképzeljük az intézeteket. Az adminisztrációt véleménye szerint kar-központosan kell megazervezni, ami nem jelenti azt, hogy egy helyen kell elhelyezni ezt a munkát végzőket. D o m á n y András: Az I. évfolyammal kapcsolatban kát variáció képzelhető el: az Altalánoa Karhoz kapcsolás, vagy önállóság. A jelenlegi helyzet felemás, de az előterjesztés érvelése nem egészen pontos. Felmerül a jogorvoslat kétfokuságának problémája. A szervezeti szabályzat szerint üondi elvtárs dékáni jogkörrel intézkedik. A nem a hallgatók felé irányuló dékáni jogkör kérdésének megoldásával enyhiteni toehetne a problémákat. Az Általános Karhoz csatolás mellett ia szólnak jelentős érvek. Az I. éven tanitó tanszékek zöme is ide tartozik. Az adminisztráció kérdése: a gépi adatfeldolgozás rendkivül bonyolulttá tette az ügyintézést, ahelyett, hogy egyszerüsiéette volna. Hatalmaa adathalmazt produkálnak, amelyet senki nem használ fel. A sokszorosítás szervezése is bizonyára jóval egyazerübb lehetne. Rengeteg dolog van, amit házon belül lehetne ésszerűsíteni. A csúcsidőszakokban szükséges lenne bizonyos átcsoportosítás a tanszékekről az Igazgatási Titkárságra. A csúcsidőszakokban az ügyintézők túlterheltek, ebből Bzármazik az a megállapítás, hogy romlott a hallgatókkal való foglalkozáa színvonala. S z u h a y Miklóa: Az előterjesztés alkalmas arra, hogy sok dologban dönteni lehessen. Az I. évesek ügye megoldható külön karban, de erről nem lehet vitatkozni anélkül, hogy arról nem döntünk, milyen tanszékek kapcsolódjanak ide. Ennek eldöntése azonban rendkivül nehéz lenne. Nem tartja indokoltnak tanárképző kar létrehozaaát, aem most, sem később. Meg kellene vizsgálni, hogy a tanár szakon végzett hallgatók milyen arányban működnek tanarként. Képezünk tanárokat ás csak töredékük helyezkedik el ezen a pályán. Esetleg a tanári pályára kerülőknek kiegéazitő képzéat kellene adni, esetleg a Továbbképző Intézet keretében. Ha a jelenlegi forma megmaradt, indokolt tanarképző intézet létrehozása. Az intézetek ügye: abból is ki lehet indulni, hogy ma milyen azükségletek vannak e téren. Meg lehet vizagálni, hogyan valóaitható meg hosszabb távon az intézetté azervezéa. Elképzelhető egy történeti jellegű intézet: elmélettörténet, gazdaaagtörténet éa jelenkori gazdaságtörténet. Az ipargazdaságtan, iparszervesés ia egy intézetbe lenne ö88zefogható. A kutatócaoportok helyzetének rendezéaét szükaégesnek tartja. Ag ügyviteli szervezetre vonatkozó megállapitáaokból arra lehet következtetni, hogy lényegében a régebbi rendazer vissza-