Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1968. november 1. - 1. Emlékplakett rendszeresítésére javaslat - 2. Javaslat az Egyetemi Tanács 1968/69 évi munkaüléseinek napirendjére - 3. Előterjesztés az Egyetemre vonatkozó jogszabálytervezetek észrevételezésével és az egyetemi szabályzatok előkészítésével kapcsolatos feladatokról
Más a helyzet olyankor, amikor a KISZ alapszervezet kéri a konzultációt; ilyen esetben indokolt, hogy a tanszék a kérésnek köteles eleget tenni, 2. A szabályzat II, fejezete a KISZ helyzetét tárgyalva, kizárólag a KISZ alapszervezet szerepéró'l beszél., A jogszai bály-tervczctből kivánatos lenne törölni annak közelebbi megjelölését, hogy a KISZ alapszervezetéről vagy magasabb fokú szervezetéről van-e szó; egyetomenként eltérő lesz, hogy különböző funkciókat a KISZ melyik egyetemi szervezete lát el, A 15. pont a KISZ szervezetet a dékán partenorekánt kezeli. A KISZ szerepét általánosabban kell megfogalmazni: nemcsak kari, hanem összegyetemi szinten is jogosult minden, hallgatókat érintő ügy előkészítésé ben rásztvenni, ás az egyes bizottságokban résztvevő KISZ-küldöttek szamát nem a dékánnak, sőnojh i o cl rektornak, hanem annak az egyetemi fórumnak kell meghatározni, amely az illető bizottságot létrehozza /tehát pl. az egyetemi szervezeti és működési szabályzatnak/. 3. A vizsgaszabályzat legérzékenyebb kérdése q,z, hogy az egyéni vizsgáztatás helyett kiterjeszti a bizottsági vizsgáztatást. A 26. pont szerint szigorlatod csak bizottság előtt lehet tenni; ez ugyan ma bennünket nem érint, mert szigorlat nincs rendszeresítve tantervünkben, de minthogy fölvetődhet az a probléma, hogy pl. az államvizsga első részét a későbbiekben szigorlatkánt késeljük, számunkra is aktuális lehet. Vélemányüni szerint az egyéni vizsgáztatás megengedhető szigorlatnál is. Bnnél sokkal időszerűbb a 33. pont, amely szerint sikertelen kollokviumot 2, sikertelen szigorlatot 3 tagu bizottság előtt lehet megismételni. Nézetünk szerint biztosítani kell, hogy a hallgató a második megism ételt vizsgát kéttagú bizot t_ság e lő tt tegy o_JLej, hiszen ez az utolsó lehetősége, és itt a bizottsági vizsgáztatás a hallgatót megnyugtatja ás a vizsga erLölcsi súlyát növeli. Az első utóvizsga bizottsághoz kötése azonb .n az oktatókra olyan megoldhatatlan terhelést jelentene, amelyet ugyanakkor n^m tesznek indokolttá nyomós hallgatói érdekek sem.
