Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. január 27. - 1. Az oktatáshatékonyság növeléséért Egyetemünkön - 2. Rövid szóbeli tájékoztató az I. félévi vizsgákról

2/3 - 9 gyakorlati problémáit később felismerje stb. 3• A szemináriumokról őa a í^&torlátokról Ezek a formák nem pótfoglalkozások, ami ma még sokszor előfordul, hanem a hallgat' első lépései az önállóság felé, tanári segédlettel. A tanár e foglalkozásokon csak addig és olyan intenzitással avatkozzék munkába, ameilyen mértékben erre okvetlenül szükség van. Az alsóbb évfolyamokon ez a segitség természetesen intenzivebb, később egyre inkább csak elvi-irányitó jellegű. A részletekben való önálló búvárkodás megkezdéséhez, a módszertani fogások elsajátitásához, egy-egy összefüggés mélyebb okainak feltárásához, elemzéséhez szükséges rutint a hallgatók fokozatosan tudják csak megszerezni. Az ehhez szükséges segitséget elsősorban a kiscsoportos foglalkozások /szemináriumok, gyakorlatok, szakszemináriumok stb./ hivatottak biztositani. Ha azonban e téren eredményt várunk /nem mankót, hanem szárnyakat igyekszünk adni a hallgatóságnak/, akkor elsősorban azt a követelményt kell támasztanunk, hogy: a szemináriumi munkát és a gyakorlatokat /csakúgy, mint magát az előadást/ tudományos tartalom és elmélyült elemző munka jellemezze. Az emiitett tantárgycsoportositás alapján, illetve abban kifejeződő tárgy jellege és oktatásrendszerbeli helye, célja dönti el, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódik-e szeminárium vagy gyakorlat, s ha igen, milyen jellegű legyen az. Pl. elméleti alaptárgyho

z olyan szemináriumok kapcsolhatók, amelyek célja egy-egy elmélet

i összefüggés részletesebb boncolgatása, elemzése; az elméleti tétel gyakorlati érvényesülésének /érvényesitésének/ illusztrálása stb.; de pl. előkészítő szaktársho

z olyan kiscsoportos gyakorlatok kapcsolhatók, amelyek az adott szakterületen folyó munka /