Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. január 27. - 1. Az oktatáshatékonyság növeléséért Egyetemünkön - 2. Rövid szóbeli tájékoztató az I. félévi vizsgákról
/ - 6 —i II. Az oktatási formák és azok összefüggései, mint oktatáshatékon.ysági tényezők I. A jelenlegi helyzet Az Egyetemünkön folyó oktatás fontos jellemzője az anonimitás. ^z nemcsak formai okból kifogásolható. Az esetek többségében a névtelenség egyben azt is jelenti, hogy egy-egy tárgynak nincs vezetője, aki az egész oktatásért /előadás, szeminárium, gyakorlat, tananyag, irodalom, példatár, vizsga, más tárgyakkal való koordináció stb./ felelős. Egyetemünkön a különböző oktatási formáknak nincs egységesen értelmezett értékrendszere . Különösen megoszló vélemények vannak az előadásról. Ami a legtöbb egyetemen általános, hogy előadást professzor és docens tarthat, adjunktus csak abban az esetben, ha a Kari Tanács javasolja és a rektor engedélyezi, továbbá hogy az előadótanár az összes előadást maga tartja, az nálunk sajnos ritka kivétel. Az "elszemélytelenedettség" és a "bárki tarthat előadást" elv vagy kényszerűség nem kis mértékben akadályozta, hogy a jeleneleginél több előadói egyéniség fejlődjék ki , közömbössé tette ^oktatók egy részét az előadás tartalma, színvonala és módszere nem alakultak ki előadói stilusok, irányzatok. Mindez kihatott a hallgatókra is. Az előadások látogatottságának fakultativvá tétele szabad lehetőséget adott a hallgatói .értékítélet kifejezésének: általában az mondható, hogy látogatják azokat az előadásokat, amelyeken tanulni lehet, és elkerülik azoka t, amelyeken a jegyzetben, tankönyvben leirt tananyagot ismertetik velük, olykor egyenesen felolvassák nekik. A kiscsoport-foglalkozások fő problémája az , hogy a tanszékek a gyakorlatokat és szemináriumokat gyakran elsősorban számonkérésre és ellenőrzésre használják fel , mégpedig kisiskolás módon.
