Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1968. július 2. - 1. Az Egyetem káderfejlesztési terve az 1968/69 -1970/71 tanévekre. Előadó: dr. Kovács Károly, a Szem. Csop. vezetője - 2. Jelentés az Egyetem 1967-68 tanévben végzett munkájáról. Előadó: dr. Szabó Kálmán rektor - 3. Előterjesztés a 3 hónapos zárógyakorlat és a szakdolgozat bevezetéséről. Előadó: dr. Bedő Gyula rektorhelyettes
-8A káderfejlesztési tervvel kapcsolatban a feltételeket szeretné felvetni. Sokkal határozottabban ás konkrétabban kellene erről beszélni. Vannak nagyon szolid státuszigények, ezzel egyetért, nem lenne reális nagyobb igényeket támasztani. Számolni kell azonban azzal, hogy néhány tanszéken rendkivül nagymértékben megnő az óraterhelés. Ilyen óraszámok mellett nehéz lesz biztositani az intenziv oktatást. Elhangzanak reális kritikai megjegyzések a tanszékvezetőkkel kapcsolatban, általában egyetért ezekkel. Ezek a kérdések akkor merülnek fel leginkább, ha valamilyen beszámolót, anyagot készitünk, de ritkán foiöil elő, hogy az Egyetem vezetésének valamely tagja ezenkiviil megbeszélné a tanszékvezetőkkel a problémákat. A vezetőkkel való folyamatos foglalkozás részben állami, részben pedig pártfeladat, s hasznos módszere az előrehaladásnak. Nyilas József: Az anyagokkal léxiyegében egyetért. Egyetért Forgács elvtárssal is, hogy a pozitiy kicsengést erősiteni kell. Tapasztalata szerint az Egyetem tekintélye nagymértékben erősödött a külső szakemberek előtt, ez jelentős vivmány, ami mögött komoly erőfeszítés van. Véleménye szerint a jelenlegi tempót a következő években nem lehet tartani. Az oktatással kapcsolatban növeKvő terhelés óhatatlanul szükiti a tudományos munkát és veszélyezteti még a szintentartást is. Erre a káderfejlesztási tervben figyelemmel kell lenni. Fluktuáció, státusz-probléma: alapvető gond, ha nincs státusz, akkor nem is tudunk gondoskodni megfelelő emberekről. Ha lenne lehetőség,a legjobb hallgatókat már ebből a szempontból kellene felkészíteni, hogy majd az Egyetemen tarthatjuk őket. Nem elég élesen szerepel az anyagban a hallgatók erkölcsi-politikai arculata. Tény, hogy a hallgatók érdeklődőek, de ez nem nyilvánul meg pezsgő politikai életben. Igazság van abban, hogy elmarasztaljuk magunkat ezzel kapcsolatban, de illuzórikus, hogy minden hallgatóval behatóan tudjunk foglalkozni. Itt lehet ás kell is erősiteni a munkát. A vitákban mélyebbre kell menni, őszintén kell beszélni a problémákról, eredményekről. Ezzel kapcsolatban a Kisz problémáját nagyon lényeges felvetni. *&eg kell nézni azt is, hogy mi az, ami a hallgatóknak jogosan fáj. Az Egyetem elvégzése után pl. rendkivül alacsony fizetéssel veszik fel őket, e téren az Egyetem kezdeményező szerepet tölthetne be, hogy e hátrányos megkülönböztetés megszűnjék. A vezetés színvonalára egészében alkalmazott sommás megfogalmazás nem helyes, ezzel egyetért, pach elvtárs felvetette a kari tananyag-viták szükségességét. Az általános Karon voltak ilyen viták és felmerült olyan vélemény, hogy nem hatékonyak. Olyan formában kellene megoldani, högy a tanszéki vitákra kellene meghivni az érdekelt társtudományok képviselőit.