Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968

1968. május 3. - 1. Docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat az Egyetemen az 1968/69 tanévtől fokozatosan bevezetendő új képzési rendre. Előadó: Bedő Gyula

-12­szempontjából, raéginkább azonban az első operativ tanterv el­készítésénél. Ha a keretek tartalommal való kitöltésére kerül sor, hasonló aktivitással, következetességgel, határozottsággal lássunk munkához és akkor ez a törekvés néhány éven belül lat­hatóvá teszi az eredményeket. Joggal vetették fel, hogy több­rendbeli kockázatot rejt magéban az elképzelések megvalósítása. Nggy súllyal merült fel ebből a szempontból az uj tárgyak sze­repe, hogy a következő 2-3 évben sikerül-e olyan uj targyakat kialakítani, amelyek mind elméleti, szakmai szempontból, mind a készségfejlesztés követelményei szempontjából megfelelnek, másrészt, hogy a viszonylag nagymértékű óraszámcsökkentés mel­lett meg tudjuk-e találni azokat a módszereket, amelyek biz­tosítják, hogy a hallgatók a felszabaduló időt hatékonyan hasz­nálják fel. Alapvetően a követelmények támasztásán múlik, hogy mennyire sikerül eredményesen végrehajtani a korszerűsítést. Követel­ményeket kell állitani magunkkal szemben a tananyagok kidolgo­zásában és a hallgatókkal szexaben a vizsgákon és évközben is, természetesen ésszerű arányok mellett. Néhány részletkérdés: A szakszemináriumokkal kapcsolatban jó tapasztalatok vannak, de nem vitatható, hogy emellett e^yik-másik szakon vagy sze­mináriumban a lehetőségek kihasznalása nem történt meg, Sz sokszor nem elsősorban a felkészültség, hanem a fegyelem hiá­nyán vagy egyéb okokon múlott, A következő időszakban fontos külső szakemberek igénybevétele és a tanszékek közötti együtt­működés e téren igen sok tartalékkal bir, A csökkentett óraszámmal kapcsolatban elsősorban az I. év vo­natkozásában merültek fel aggályok. Valóban nem a legideálisabb megoldás, de meg kell foitolni, hogy ha sikerülne az itt okta­tott három alaptárgy felkészültségében lényeges javulást elérni, nagyonis elegendő módon lenne leterhelt az I. évfolyam. A tár­gyak számának szaporítását nem látja célszerűnek; meg lehet foitolni, hogy egyik-másik szemináriumi óraszámát nem kellene-e felemelni. Egyetért azokkal, akik felvetették egyes tárgyak szétaprózott­ságának veszélyét. A további munka során kiderülhet, hogy mi­lyen összevonási lehetőségek vannak. Érdekes javaslat, amit Wilcsek elvtárs emiitett, hogy próbáljuk a fő szakágazati kép­zést biztosító tárgyakra helyezni a súlyt és a többi tárgyat ugy kezeljük, mint ahol lehetségesek bizonyos változások az óraszámon belül. Komolyan szem előtt kell tartani azt a szempontot, hogy állan­dó, folyamatos ellenőrzésnek vessük alá a munkát, kezdve a tananyagok kritikájával, elemzésével. Az alternációs ós fakultatív lehetőségek kiszélesítését szük-^ ségesnek tartja, azonban tovább sem tagitaná a hallgató lehető­ségét a felvehető óraszámot illetően, mert ez idejének szét­forgácsolásához vezethet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom