Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

/ - 8 ­A munkalapok alapján az egyes oktatók munkájának mennyiségi és minőségi színvonalának eltérései szerint kellene ezt a tan­székre jutó alapot felosztani, ezt javaslatként az évzáró tan­széki értekezleteken ismertetni és ennek alapján javaslatot tenni a Kar dékánjának. Természetesen ügyelni kellene arra, hogy az időigényes társadalmi munkát végző oktatók ennél a felosztásnál ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Igen fontos, hogy egyenlősdi ne alakuljon ki, s élesebb különbségek ála- ' kuljanak ki a munkák szinvonala szerint. Kétségtelenül a ja­vaslat megoldásának legnehezebb része-a tanszékeken belüli felosztás helyes módjának biztositása. Ezt azonban a munkala­pok lehetővé teszik, a tanszékek dolgozói ismerik egymás telje­sítményeit, s a kollektívák ellenőrzése is lényeges tényező a felsőbb állami ill. társadalmi ellenőrzéssel együtt. c./ A jelenlegi jutalmazási alap 1/4-ének /=a béralap 1%-a/• megfelelő összeg célprémiumjelleggel kerülne kiosztásra, /felvételi munka premizálása s a tudományos és TDK-ülés­szak jutalmazása, egyes felmérések és színvonalas jelen­tések jutalmazása - pl. az átfedések felülvizsgálata, az oktató-nevelő és tudományos munka fejlesztésére von't­kozó koncepciózus elgondolások jutalmazasa stb«/. A javasolt felosztás ugy valósitandó meg, hogy annak következ­tében az egyes oktatók jelenlegi jövedelme nem csökkenhet. A. javaslat előzetes vitáéi során két komoly aggály merült fel: 1,/ Felvetették, hogy tekintettel a felhasználható összeg ala­csony voltára, érdemes-e a rendszert bevezetni; arányban áll-e a várható haszon-a munkaráfordítással és az esetle­ges egyéb hátrányokkal. Erre csak azt lehet válaszolni, hogy a megtakarítás kétségtelenül növelné az oktatók jö­vedelmét, az eddiginél jobb lehetőséget nyújtana az ösz­tönzésre és lehetővé tenné tapasztalatok gyűjtését a perspektivikus bérrendszer kialakításához. 2./ Egy ilyen rendszer bevezetése felsőbb szinten azt a lát*­szatot keltheti, hogy az egyetemi oktatók bérproblémája to­vábbi fedezet juttatása nélkül megoldható, illetve a javas­lat megvalósításával megoldottnak tekinthető. A felterjesztésben hangsúlyozni kell tehát, hogy ez a kisér­let nem tekinthető az egyetemi bérprobléma megoldásának és nem fogható fel uj bérrendszerként. A megoldást csak egy uj bérrendszer és az oktatók egj^idejü bérrendezése fogja jelen­teni. A javasolt kísérleti rendszerről az Egyetemi Tanács, majd a Mű­velődésügyi Minisztérium által történő jóváhagyása után - 1967. februárjába n összoktatói értekezletet kell tartani, amelyen ismertetni kell a felosztás alapelveit és vitára kell bocsátani a juttatás konkrét feltételeit. Budapest, 1966. november 26. • • dr.Riesz Miklós s.k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom