Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb
/ - 8 A munkalapok alapján az egyes oktatók munkájának mennyiségi és minőségi színvonalának eltérései szerint kellene ezt a tanszékre jutó alapot felosztani, ezt javaslatként az évzáró tanszéki értekezleteken ismertetni és ennek alapján javaslatot tenni a Kar dékánjának. Természetesen ügyelni kellene arra, hogy az időigényes társadalmi munkát végző oktatók ennél a felosztásnál ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Igen fontos, hogy egyenlősdi ne alakuljon ki, s élesebb különbségek ála- ' kuljanak ki a munkák szinvonala szerint. Kétségtelenül a javaslat megoldásának legnehezebb része-a tanszékeken belüli felosztás helyes módjának biztositása. Ezt azonban a munkalapok lehetővé teszik, a tanszékek dolgozói ismerik egymás teljesítményeit, s a kollektívák ellenőrzése is lényeges tényező a felsőbb állami ill. társadalmi ellenőrzéssel együtt. c./ A jelenlegi jutalmazási alap 1/4-ének /=a béralap 1%-a/• megfelelő összeg célprémiumjelleggel kerülne kiosztásra, /felvételi munka premizálása s a tudományos és TDK-ülésszak jutalmazása, egyes felmérések és színvonalas jelentések jutalmazása - pl. az átfedések felülvizsgálata, az oktató-nevelő és tudományos munka fejlesztésére von'tkozó koncepciózus elgondolások jutalmazasa stb«/. A javasolt felosztás ugy valósitandó meg, hogy annak következtében az egyes oktatók jelenlegi jövedelme nem csökkenhet. A. javaslat előzetes vitáéi során két komoly aggály merült fel: 1,/ Felvetették, hogy tekintettel a felhasználható összeg alacsony voltára, érdemes-e a rendszert bevezetni; arányban áll-e a várható haszon-a munkaráfordítással és az esetleges egyéb hátrányokkal. Erre csak azt lehet válaszolni, hogy a megtakarítás kétségtelenül növelné az oktatók jövedelmét, az eddiginél jobb lehetőséget nyújtana az ösztönzésre és lehetővé tenné tapasztalatok gyűjtését a perspektivikus bérrendszer kialakításához. 2./ Egy ilyen rendszer bevezetése felsőbb szinten azt a lát*szatot keltheti, hogy az egyetemi oktatók bérproblémája további fedezet juttatása nélkül megoldható, illetve a javaslat megvalósításával megoldottnak tekinthető. A felterjesztésben hangsúlyozni kell tehát, hogy ez a kisérlet nem tekinthető az egyetemi bérprobléma megoldásának és nem fogható fel uj bérrendszerként. A megoldást csak egy uj bérrendszer és az oktatók egj^idejü bérrendezése fogja jelenteni. A javasolt kísérleti rendszerről az Egyetemi Tanács, majd a Művelődésügyi Minisztérium által történő jóváhagyása után - 1967. februárjába n összoktatói értekezletet kell tartani, amelyen ismertetni kell a felosztás alapelveit és vitára kell bocsátani a juttatás konkrét feltételeit. Budapest, 1966. november 26. • • dr.Riesz Miklós s.k.
