Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb
á -9 zavarta a hallgatókat annál is inkább, mert néhány alapvető kérdés t /mint termelpsi viszony, gazdasági törvenyek/ a'keT tanszék eltérő módon tárgyal t, s a vizsgázó gyakran a Politikai gazdaságtan államvizsgán mondta el azt, amit Filozófiából tanult, illetve forditva. Ugyancsak a Politikai Gazdaságtan Tanszék részéről merült fel, hogy a vizsgákra való felkészülés biztositása végett a 4. félév szorgalmi idejét röviditsük le. Ezt egyéb tárgyak oktatása miatt nem tartjuk célszerűnek. Egyébként is az államvizsga I. szigorlat szeptemberi időszaka főként azok számára van biztositva, akik évközben kellően nem tartottak lépést a tananyaggal. Valamennyi tagozatra vonatkozóan érvényes ugyanis az a megállapitá., hogy a nyári időszakban letett államvizsgák átlaga magasabb, mint a szeptemberieket" Az államvizsga-szigorlat számszerű eredménye i a korábbi végzősök eredményeihez képest a lacsonyabbak volta k, ennek ellenére a növekvő követelményeket figyelembe véve, a tudás színvon alának bizonyos mértékű emelkedése mérhető l e. A PoílTikai Gazdaságtán Tanszék ad'atai szerint a Politikai gazdaságtan eredmény e a nappali tagohaton 3,08, ezen belül az Általános Karé 3,4, Kereskedelmi'Karé 2,95, Ipari Karé 2,91. A Filozófia államvizsgák átlagai: 2,7- 3,5 közöt t ingadoztak, a hangsúly azonoan 3-on felüli eredményeken volt. A vizsgajegyekben egyébként elég nagyfokú szóródás mutatkozott meg. Bár a követelm ények növekedése a .jelesek csökkenésében ás az elégtelen viz sgák emelkedésében is kifejezésre jutott, még mindig jelentőd 7. -íelvolt az elégségesek aránya, s ezért az államvizsga szűrő je llege a jövőben még tovább erositend ő. A vizsgabizottsági tagok néha liberalizmusból a bukásra állókat igyekeztek átsegiteni, a hallgatók közül viszont többen csak a vizsgán való átjutás követelményét állították maguk elé. Viszonylag sok volt a 4-es jegy, ami arról tanúskodik, hogy még a legjobb felkészültségű hallgatóknál is gyakori bizonytalanság volt tapasztalható. A Filozófia Tanszék szerint a szóródás tén^e arra is figyelmeztet, hogy a hallgatók között a felkészülésnél nem alakult ki eléggé kollektiv segitő szellem. A szóródás oka részben kétségtelenül az is, hogy a vizsgáztatók még mindig nem eléggé egységesen érvényesítették az államvizsga lerögzitett követelményeit. Egyes vizsgabizottság! tagok véleménye szerint ez inkább a Filozófia Tanszék munkatársaira vonatkozik. Az esti-levelező tagozato n a délelőttihez képest a várakozásnak megfelelően gyengébb eredmények születte k. Politikai gazd aságtanból az esti tagozat 2,91. levelező tagozat 2,77, a kih elyezett tagozatok 2,81 értek el. A Filozófia átlagok az" esti """ tagozaton 2,77, a levelező tagozaton 2,55, a kihelyezett tag ozatokon 2,4 5. A végzős hallgatók idei ál 1, mvizsgái valamivel jobbak, mint a II. éve seké. Ebben kisebb szerepe van annak, nogy e hallgatók egyszer mar összefoglaló vizsga keretében számot adtak Politikai
