Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb
-7gatók többsége matematikából bukott, addig a tagozatokon e tárgyból nem volt elégtele n. Ug.y vél.iük azonban, hogy az osztályzatoknál helyenkent liberalizmus tapasztalhat ó, - jóllehet az Egyetem igyekezett egyöntetű követelményeket biztoaitani a tagozatok oktatása és vizsgáztatása terén - még sem sikerült azonos követelményeket támasztani a' többi tagozatéval. Ennek alátámasztására példaként megemlitjük a Gazdaságtörténet vizsgaeredményeit a pécsi kihelyezett tagozaton, ahol nagy liberalizmus érvényesült /az osztályzatok 75 fo-a jeles és jó, 25 /o~a közepes, elégséges ás elégtelen osztályzat nem volt/. A többi kihelyezett tagozat vonatkozásában is lemérhető ez, fökant az egyetemi átlagnál alacsonyabb államvizsga-jegyekbe n. A konzultációs központo k tevékenységéről számsherü adataink nincsenek. A tapasztalat szerint elsősorban matematikábó l és részben statisztikábó l nyújtottak támogatást. A Politikai Gazdaságtan Tanszák véleménye szerint ugyanis a konzultációs központhoz tartózd hallgatók politikai gazdaságtan tudása meglehetősen gyenge, ami arra enged következtetni, hogy az ottani előadások nem voltak elég hatékonyak. A jelen tanévben ezért a konzultációs központokban csak matematika oktatása folyik ás a többi levelező hallgatókhoz hasonlóan az Egyetem székhelyin három alkalommal 2-2 napos kötelező foglalkozáson vesznek részt. A mérnök-közgazdász hallgatók átlaga 3 f2 5. Az 1965/66 tanévben e tagozaton lépéseket tett/, k a távlati tanterv elemeinek érvényesítésére, bevezettük "pY. a Matematika oktatását. Már az 1. félévben jelentős volt a bukási arányszám, s ezt nagymérvű, kb. 5o %-oa lemorzsolódás követte. A helyzet sajnos lényegesen a 2. félévi vizsgák utá{j. sem javult. Az Ipari Karon - október lo—i állapotot alapul véve - a 66 fős létszámból 13 évismétlő lett ás további 7 hallgató kapott évkihagyást, illetve törölték a hallgatók névsorából. Az államvizsgák tapasztalatai Egyetemünk távlati tanterve szerint az 1965/66 tanévben első izben került sor a II. évfolyam végén a Politikai gazdaságtan és Filozófia államvizsga I. szigorlat letételére . Az ezzel kapcsolatos tanszéki ás kari feladatokat rektori utasi tá s szabályozt a. Bár a nyári államvizsga-időszakban az átmenetileg párhuzamos államvizsgák /II. évfolyam és végzősöké/ fokozott erőfeszitést igényeltek, egyes helyeken előforduló hibás intézkedésektől eltekintve - probléma nem adódott. Bevált az a kezdeményezés, hogy a hallgatók államvizsga-szigorlati jelentkezését az érdekelt tanszékekre koncentráltuk /megosztva a nappali és esti-levelező tagozatét/ és látszólag sikerült az államvizsga bizottságokat is - karonkénti megegyezés alapján - zökkenőmentesen összeállítani, bár sok esetben neházságet jelentett, hogy az elnök nem társadalomtudományi tanszáki munkatárs volt.
