Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. december 5. - 1. Jelentés az 1965/66. tanév tanulmányi munkájáról, valamint a vizsgák és államvizsgák tapasztalatairól. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat az egyetemi oktatók jutalmazási rendszerének továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Riesz Miklós tanszékvez. egy. docens - 3. Szóbeli tájékoztató a magyar-jugoszláv üzemszervezési konferenciáról. Előadó: dr. Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Egyéb

-3elágtelen rendű, viszont 1 jeles ás 23 jórendü. A 14,5 pontosokból - 22 fő - csak 3 fő árt el jó ás 5 közepes átlagot, 5 elégtelen, 4 elégséges rendű, 5 főnek pedig dákáni utóvizsgája volt. Hasonlóak az Hitalános és a Kereskedelmi Kar tapasztalatai. A középiskolából hozott pontszámok nagyságával nincs arányban az itteni vizsgaeredmény. Az altalános Karon pl. az Összes elégtelen rendű hallgató 43 /S-a lo pontot hozott/ ás inkább az egyetemi felvételi vizsgán szerzett pontszámok, ill. a tanulmányi rendüség között figyelhető meg kedvező összefüggés. /A kar jeles rendű hallgatói 37 %-a szerzett a felvételi vizsgán 9,5, illetve lo pontot./ A Kereskedelmi Kar előbbiekkel lányegében megegyező tapasztalatait kiegészítette azzal a megfigyeléssel, hogy az évismétlők - egy kivételével - valamennyien vidéki hallgatók. Ez ismételten felveti, hogy a vidéki középiskolák általában nem adnak olyan előképzettséget, mint a fővárosiak. A H» évfolya

m eredményeit főként a Politikai gazdaságtan és Filozófia államvizsga I. szigorlat befolyásolták. Megjegyez.zük azonban, - elég gyakori tapasztalat alapján - hogy a II. évvégi Politikai gazdaságtan gyakorlati jegyek jelentősen magasabbak voltak, mint a későbbi államvizsga-szigorlati eredmények, joggal keltettek olyan benyomást hallgatóinkban, hogy felkészültségűk megfelelő, s az államvizsga nem jelent számukra nagyobb feladatot. Ugyancsak a II. évfolyam tanulmányi képéhez tartozik viszont az az örvendetes jelenság is, hogy a Matematika oktatás keretében a 4. félévben sorra került Gazdasági programozá

s eredményei általában jók, ami a koncentráció siíceret is tanusitja. /Az évfolyam tanulmányi munkájának további jlemzásáre az államvizsga I. szigorlat értékelésénél visszatérünk./ A tavalyi tapasztalatokhoz hasonlóan a III. évfolya

m tanulmányi képe jobb az I-II. évfolyamánál /3,6

o/. Továbbra is elég jelentős differencia látható azonban egyes szakok és tárgyak között pl. a tanárképző B. szak 4,29, terv-matematika 4,12 átlagával szemben az ipari szaké 3,33, belker. szaké 3,32. Az évfolyam "problematikus tárgyai" - Statisztika, Népgazdaság tervezése, Közgazdaságtan történje - vizsgaeredményei valamivel az átlag alatt vannak. Statisztikából elég sok bukás volt, aminek okát - egyebek mellett - többen a szakmai gyakorlat miatti rövidebb vizsgaidőszakban keresik, bár e problémát szerintünk csökkentette az előrehozott vizsgá

k lehetősége, valamint olyan könnyitás, melynek alapján - a tanterv eredeti utasításától eltérően - orosz nyelvből nem kellett záróvizsgát tenniök. Egyes szaktárgyak viszonylag magas, ill. feltűnően jó átlaga kapcsán - a szakmai érdeklődésen túlmenően - joggal vethető fel az a kérdés, megfelelő arányban áll-e az alapozó tárgyak ás egyes felsőbb áve3 szaktárgyak szinvonala és vizsgakövetelménye. Változatlanul elgondolkodtató jelenségnek tartjuk azt is, hogy