Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. július 10. - 1. Az Egyetem beszámoló jelentése az 1966/67 tanévről - 2. Az 1967. novemberi tudományos ülésszak végleges programja és közvetlen előkészítés

Az oktató, nevelő, tudoraányos munka tekintetében egyetért Berend elvtárssal, hogy a jövőben elsősorban a tartalmi kérdések felé kell fordulni. Az egységet elsősorban az egyetemi tananyagok testesitik meg. A tananyagok jelentős részében növekedett az elméleti munka szinvonala, ugyanakkor látni kell, hogy bizonyos nivellálódásra van szükség, ágyes tananyagokban túlteng a leiró jelleg. A következő években e^yik legfontosabb feladat az egyetemesebb szintetizáló, polemizáló tananyagok megteremtésére való törekvés. Az oktatáson belüli nevelés elsősorban a színvonaltól függ. A tudoraányos munka jellogpt jobban ki kellene alakitani, elsősorban a tananyagokban összefoglalt szintetizáló megoldásokra gondol. Akadémiai elismerés, tudományos fokozatok tekintetében is jobban ¿ellene ezeket figyelembe venni. A hármas egység megvalósítása sokszor egyegy személyen belül is konfliktusba kerül. Snnek feloldása lényeges. Az ezzel kapcsolatos anyagi kérdés nemcsak egyetemi probléma, hanem világprobléma az egyetemi oktatásban. Itt szerepet játszik a pénzügyi szervak helytelen szemlélete is. A feltételekkel kapcsolatban világossá vált, hogy lényegesek az e^yes intézményekkel való szervezeti kapcsolatok. Jó lenne, ha távlatilag segiteni lehetne a kollégiumok oktatási szempontból való fejlesztését, ahol bizonyos oktatási elemek is szerepet kaphatnak. B e r e i Andor egyetért a jelentéssel. Hangsúlyozza, hogy az oktatási reform nagy eredmény volt, de egyes szempontjain és e^yes tartalmi módszerein, szervezeti vonásain az élet már túllépett. Ji következő években igen nagy munkát kell végeznünk nemcsak azért, hogy a mechanizmus reformjának különböző elemeit a tananyagokba beillesszük, hanem azért is, hogy a mechanizmus reformja értelmében átértékeljük oktatásunk egeszét, beleértve a tananyagok felépitését, a szakok felépitését, az arányokat. Az oktatási reformot nem szabad megmerevíteni. Nagyon megnő a mikroökonómiának a szerepe, ennek ma nem felel meg sem a szakok, sem a tananyagok felépitése. A vállalatoknak a közeljövőben sokkal nagyobb szükségük lesz jól képzett közgazdászokra, de felmerül a kérdés, hogy amit a hallgatók tanulnak raa, elég-e ahhoz, hogy azt a vállalati önállóság keretében jól fel tudják használni. Hangsúlyozza, hogy a jelentés helyesen állapitja meg, hogy a vizsgaeredmények nem javultak, hanem bizonyos mértékben rosszabbodtak, amit nem lehet csak a követelmények emelkedésével magyarázni. JAa nagy átlagban nagyobb a hallgatók tételes tudása, mint azelőtt volt, ennek ellenére nem tudunk nekik magasabb vizsgaeredményeket adni, mert még mindig sok a kivánni való az összefüggések meglátása terén. Snnek az az oka, hogy kevesen olvassák a sajtót, a folyóiratokat, az irodalmat. Ez nemcsak