Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. május 29. - 1. Az 1967/68. tanév tanterve, valamint az oktatási reform néhány időszerű kérdése. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat a terv-matematika szak képzési rendjére. Előadó: Kovács Géza, az Általános Kar dékánja - 3 A szervezés és vezetés oktatásának további fejlesztésével kapcsolatos feladatok Egyetemünkön. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Javaslat a doktori szabályzat módosítására. Előadó: Gergely István, a Rektori Hivatal vezetője
í -21hetetlen egyéni "gazdálkodásnak". A tanszéki ''"műhelyük 5' kedvező hangulata és munka lendülete ellenére szót kell ejteni bizonyos hiányosságokról is. Wáliány szakmai területen nem elég lendületes a fejlődés. Főképpen azokra a szakterületekre vonatkozik ez, ahol a külső szakmai intézményekkel és szervekkel való kapcsolat hiányos vagy egészségtelen, és a szakmai vélemények kicserélésében, a tapasztalatok megbeszélésében pangás vagy bizalmatlanság figyelhető mag. Az oktatók által végzett nevelomunka a számos eredmény ellenére sem minden területen kiolégitő. A tapasztaltabb, irányitó-vezető funkciót betöltő oktatók többsége keveset érintkezik a hallgatósággal. A szakmai jellegű továbbképzés területén mindhárom kar eléggé egyöntetűen számos hiányosságot emel ki. Legfőképpen az oktatók matematikai továbbképzését éri jogos birálat. A kezdeti fellángolást fokozatos lemorzsolódás követte, s igen kevesen tartottak ki akár a 24o órás, akár a 9o órás csoportokban. E jelenség mögött többnyire nem az érdektelenség rejlik, hanem elsősorban a terhelés, a folyamatos felkészülést gátló tényezők tömege, Másfelől azt is figyelembe kell vonni, hogy oktatóink inkább a célratörő, nagyobb energia igénybevétele nélküli, gyorsan alkalmazható matematikai megoldásokat szeretnék elsajátítani, mig e tanfolyamokon inkább az elvont absztrakciók, nehezen követhető logikai levezetések domináltak, s aranylag kevés gyakorlati vonatkozású eljárást ismerhettek meg. A nyelvtanulást illetően valamivel kedvezőbb a helyzet; ugy tűnik, hogy a közvetlen ösztönzők itt kézzelfoghatóbbak s nagyobb hatást fejtenek ki. 2. A tanév folyamán számos egyetemi tanári, illetve egyetemi docensi elő lépte té si jav a slatot targyaltunk s részben terjesztettünk blŐV A "jfAvásTatok~ ma jd mindegyike indokolt és érdemben figyelembevehető volt, mégis szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy összességében bizonyos túllépés mutatkozik a háromé-'. ~ káderfejlesztési tervhez képest. A tanársegédi és adjunktusi állományban még nagyobb számú előresorolás! javaslattal foglalkoztunk. Itt vitát váltott ki a fiatal oktatók gyors - talan egy-két területen valóban tul gyors - előrejutása, A vitákban elhang ott érvelések megfontolandók. Egyrészről ugyanis sok fiatal oktatónk igen jelentős terheket vállal óz oktató-nevelő ás tudományos munkában, s ezt az illetékes tanszékvezetők valamilyen formában honorálni is kívánják. Érvként leginkább az Egyetemen kivüli területeken dolgozók jobb anyagi helyzetét, kereseti lehetőségét hozzák fel, a.d valóban fennáll. Mégis mog kell említeni, hogy az erkölcsi megbecsülést jelentő tényezőket nem alkalmazzuk kellő mértékben és hatékonysággal. a nyagi v onat kozásu problém ák más vetületben is érzékenyen bcfoly as oTj~á k ká'dGrmuhífánk'aTrT'őképpan a vezető beoaztás-
