Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. május 29. - 1. Az 1967/68. tanév tanterve, valamint az oktatási reform néhány időszerű kérdése. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat a terv-matematika szak képzési rendjére. Előadó: Kovács Géza, az Általános Kar dékánja - 3 A szervezés és vezetés oktatásának további fejlesztésével kapcsolatos feladatok Egyetemünkön. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Javaslat a doktori szabályzat módosítására. Előadó: Gergely István, a Rektori Hivatal vezetője

-18C-'? o ^ -J í sitsük üzemszervezési szakszemináriummal. A szervezőknél szintén rendkivül fontos a gazdaságtani alapképzettség. Amennyiben az 5-6. félévben ilyen szeminárium lenne, nem lenne helyes az ipargazdaságtan terhére megoldani. A szervezéselmélet, üzemszervezés és ágazati gazdaságtan oktatásának viszonya: a gazdaságtant és üzemszervezést el kell választani, ez hasznára válna mindkét tárgynak, egybeesne a mechanizmus követelményeivel. Jő lenne ezt a problémát is napirendre tűzni. ¥ i 1 c s e k Jenő: A szervezés jelentőségét nem leheeléggé hangsúlyozni. A szervezés alapelemeit feltétlenül erős ebben kell oktatni mint eddig, ezt állandóan hangsúlyozta is. Amit Szabó és Szuhay elvtársak mondtak, helyes, ugyancsak egyetért Megyeri elvtárssal is. Szintén javasolja, hogy ősszel ezt a kérdést mégegysaer vitassuk meg. Igaz, hogy nem lehet ugy tekinteni a szervezést az Egyetemen, hogy a vállalathoz kerülve, a hallgatóból rögtön szervező lesz. Az előterjesztésben Varga elvtárs elválasztja a műszaki, közgazdasági és komplex műszaki-gazdasági szervezést. Az iparbem alapvetően komplex szervezési feladat van és nehéz elképzelni akárcsak az ügyviteli szervezést is, ami mentes lenne műszaki vonatkozásoktól. Éppen ezért csak a műszakigazdasági jellegű szervezést lehet jónak tekinteni, ami eredményre vezethet. EbDŐl következik, hogy aki szervezéssel foglalkozik, komoly műszaki-technológiai ismeretekkel kell rendelkeznie, ezeket jelenleg az Egyetemen biztositani nem tudjuk. A közgazdásznak,ahhoz, hogy a szervezési feladatoknak eleget tudjon tenni, az Iparvállalatnál, vagy intézményes képzés keretében kell a további műszaki ismereteket megszereznie , vagy viszonylag hosszú időn át kell egy iparágban dolgoznia, hogy megszerezze a szükséges műszaki ismereteket. A közgazdászoknak bizonyos szerepük van a szervezésben, azonben ez nem elégíthető ki olyan ismeretekkel, amelyeket a tanterv tartalmaz. A szervezés gyakorlatában eredetileg valóban munkaügyi szervezéssel indultak; Taylor, Bedeaux is ezzel kezdték, azonban ezek mérnökök voltak, nem közgazdászok. Minden iparágban egyaránt hasznosítható normázásra nem lehet az Egyetemen megtanitani a hallgatókat. Tudja, hogy a Munkaügyi- Minisztérium forszirozza ilyen jellegű közgazdászok képzését, de ilyen egyoldalú képzettséggel rendelkező közgazdászok iránt az üzemekben nem lesz nagy kereslet, ilyen célra műszaki ismeretekkel jobban felvértezett szakemberekre van szükség. Szervezéselmélet és módszertan: ami ebben a kérdésben tudományosan megalapozott ismeret van, azt jóformán minden közgazdásznak tudnia kell.