Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

N 4 -4C s a n a d i György: A munkatervet általában jónak tartja; meghatározza a kereteket. Két megjegyzése van, amelyek közül az egyik általánosabb, a másik részkérdésre vonatkozik. Ha az Egyetem előtt ebben a tanévben és a következő 2-3 tanevben álló feladatokat jellemezni akarjuk, biztos, hogy a gazdasági reform oktatási következményeinek levonása az egyik legkarakterisztikusabb vonása kell legyen a munkának. Ha ebből a szempontból nézzük a munkatervet,' nem lehet állitani, hogy nincs e^y-két olyan pont, amely ehhez kapcsolódik, de nincs kellőképpen beállitva a munkaterv középpontjába. A 3. oldalon szerepel az egyik alapvető kérdés: a szocializmus politikai gazdaságtana vitája a gazdaságirányítás reformjának tükrében, szerepel az uj tantárgyak kérdésé, de az a probléma, hogy a meglévő többi tárgyban a gazdaságirányítási rendszer reformjának jegyében az intenziv figyelés és átdolgozás fontos követelmény a következő években, a munkatervből nem tűnik ki. Ez annál feltűnőbb, ha a Továbbképző Tagozat feladatát nézzük a munkatervben, ahol ez a feladat középpontban szerepel. Vagy a karok, vagy a tanszékek szintjén legalább elvileg le kell szögezni a feladatot, hogy évről-évre külön tanszéki értekezleten megvizsgálandó, hogyan jutottak előre ezen feladat megoldásában. A másik, ezzel összefüggő részkérdés a jegyzet-probléma, amelyet a 6. oldalon érint a munkaterv. Mig az utóbbi évek jellegzetes Írásbeli munkája az Egyetemen a tankönyvirás volt, addig a következő 2-3 évben inkább a jegyzetirás fog valószínűleg előtérbe kerülni, hiszen a tananyagok ideiglenes jellege a gazdasági reform első éveiben természetes. Ebből következik, hogy fokozott érdeklődéssel olvasta az ezzel kapcsolatos részt. Bgy szó kihagyását javasolja, ami a lektorálással kapcsolatos. Jegyzeteknél sűrűn fog bekövetkezni, hogy annak érdekében, hogy a legújabb eseményekkel lépést tudjunk tartani, olyan időszakban készülnek el jegyzetek, amikor a lektorálási átfutási idő veszélyezteti az időre való megjelenést. Ezt a fogalmazást enyhíteni kellene, ne^ tegyük feltétlen követelménnyé a lektorálást, fűzzük hozzá az "általában" szót. S u a r a Róbert: A II/4-a ponthoz kiván hozzászólni, mint a SZB leendő oktatási felelőse. A Szakszervezeti Bizottságra komoly feladatok hárulnak az oktatással kapcsolatban. Az óralátogatásoknak van bizonyos múltja, ami nem mindig a legkellemesebb. Ezt a munkát olyan feltétlek között tudja vállalni a szakszervezet, hogy nem személyek ellenőrzéséről, hanem témák, feladatok, tananyagkidolgozásban való közreműködésről van szó. A szakszervezetnek feladata, hogy szakmailag segítse elő az oktatás javítását. Ilyen értelemben képzeli el es^ csak akkor tudnak eredményes munkát végezni, ha a szakvezetek megfelelően támogatják. Tehát elsősorban az illetékes tanszékvezetőkkel, dékánokkal kívánnak tárgyalni a konkrét feladatokról, nem gondolnak arra, hogy minden feladatot ebben