Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. május 29. - 1. Az 1967/68. tanév tanterve, valamint az oktatási reform néhány időszerű kérdése. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 2. Javaslat a terv-matematika szak képzési rendjére. Előadó: Kovács Géza, az Általános Kar dékánja - 3 A szervezés és vezetés oktatásának további fejlesztésével kapcsolatos feladatok Egyetemünkön. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes - 4. Javaslat a doktori szabályzat módosítására. Előadó: Gergely István, a Rektori Hivatal vezetője
- Megfontolandó, hogy a délelőtti tagozat I, évfolyamán a matematika tantárgyakat kollokvium helyett minden szakon gyakor lati jeggyel zárjuk . Ez egyrészt a folyamatos és egyenletesebb tanulasra ösztönözne, másrészt csökkentené az évvégi vizsgakövetelményt, viszont feltétele, hogy jó gyakorlatvezetők álljanak rendelkezésre, - Felvetődött az óracsökkentés, ill. egyes szakokon az analizis és valószinüségszámitási anyag elhagyásának igénye, igy az érintett hallgatók asak a lineáris algebra és gazdasági programozási tárgyat hallgatnák. E javaslattal általában nem lehet egyetérte-ii, mivel az oktatási reform a kvantifikáció erősitését irányozta elő, másrészt a praktikus ismeretek oktatásán túlmenően a matematikának az alapoktatáson keresztül logikus gondolkodásra és a kvantitatív készség fejlesztésére is törekednie kell, 3./ Az oktatandó ismeretanya g, az elő ad ás ok-, ^valamint az Írásos 'tananyagok szcrepp,- a hallgatók onáTXó^tanu lmányi munkája ioközásának módjai,- a kötelező óraszám csökkentésének problém ai ~ " A. Az egyetemi ismeretanyagra vonatkozó kérdések Az Egyetemnek, mint a tanitó és gondolkodtató iskola egységét megvalósitó intézménynek, bizonyos mértékű, elméletileg erős, ill. tudományosan általánosított gyakorlati ismeretanyag átadása a feladata? továbbá az intellektuális, alkotó és az önálló gondolkodás készségének fejlesztése, s mindezek kapcsán éréényesitendő világnézeti nevelés biztosítása. Ezek'az ismeretek és készségek az előadások, a gyakorlati foglalkozások, a szakmai gyakorlatok, az irodalom és az Írásbeli munkák, továbbá a tanulás ós a vizsgarendszer révén alakulnak ki. Ezekkel összefüggésben jobban tisztáznunk kell az elsajátítandó tananyag megoszlását a különféle oktatási formák és módszerek között. Az em'litett és bonyolult összefüggésben lévő oktatási formák, mint az ismeretközlés módjai, egységes célt szolgálnak. Nem helyes ezért e folyamatból és•összefüggésből kiemelni valamelyik formát és azt abszolutizálni. Az előadások, mint a tananyagközlés alapvető formái pl. nem jelentik az ismeretközlésnek egyetlen módját. Az egyetemi ismeretanyag helyes megállapításánál az alábbi tényezőiből kell kiindulni; - A tananyag feleljen meg a tudományegyetemi és főiskolai funkcióval rendelkező tömegoktatás t ezen belül a délelőtti, estiés levelező tagozat különboz'ő célkitüzéseinek . Ez a követelmpny a tartalmi kérdéseken túlmenően főként pedagógiai, didaktikai problémákat vet fel, A tömegoktatás esetében is a tananyag szinvonala haladja meg az átlaghallgató követelményszintjét. - A tananyag számoljon a tudomány és a gyakorlat fej lődéséből, a határterületek kapcsolataiból r adócTo ismeretanyag alTancfo
