Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

-187 ^J dolgozni, mit értünk a szocializmus teljes megvalósitásán. Képet kell adni, hogyan fogjuk ezt elérni és mit fog ez adni az országnak. Az egész anyagból és a vitából az is kiderül, hogy ha jobban megnézzük a kongresszust, rengeteg a fel nem dolgozott kérdés egyetemi viszonylatban. Ez érződik az oktatásban és a nevelőmunkában is. Minden sematizmus nélkül, de nagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy több erőt forditsunk ezeknek a kérdéseknek tudományos feldolgozására. A tudományos munkát sokkal inkább keJLene ilyen kérdések felé vinni; mindent el kell követni, hogy a jövőben az oktatók időt é3 energiát tudjanak forditani az ilyen kérdések életszerű feldolgozására. Ez nagyon fontos kérdés az egyetemi pártmunka számára is. Jó volna gondolkodni olyan formákon, hogy az oktatók több időt fordíthassanak erre. Varga Sándor: Az előterjesztést színvonalasnak tartja, főbb megállapításaival egyetért. Az anyag felveti, hogy többet kel ene foglalkozni a nevelő tevékenység elvi-módszertani problémáival, ezzel kapcsolatban megfontolandónak tartja e^yes tárgyak oktatási-nevelési módszertana konkrét kidolgozását. Magával a törekvéssel egyetért, azonban komplex oktatási-nevelési módszertan kidolgozása a jelenlegi feltételek között nem reális célkitűzés. Különféle tananyag vitákon ós más formában kell foglalkozni ezzel. Az anyag leszögezi, hogy jobban kell törekedni a hallgatókkal való differenciált foglalkozásra. Ezzel egyetért, azonban felmerül az a probléma, hogy hogyan történjék ez a foglalkozás. E tekintetben az anyag elsősorban a specializációt helyezi előtérbe. Bzt problematikusnak látja. Elsősorban nem az oktatás 3pecializációját kell fokozni, hanem két irányban lehet előremenni: egy átlaghallgató számára növelni kellene a lehetőséget az önálló elemzésre, csökkenteni kellene a kötelező órák számát, a tananyag mennyiségét stb. A másik oldal, hogy a kiemelkedően tehetséges hallgatók számára lehetővé kellene tenni, hogy behatóbban foglalkozzanak kutatási kérdésekkel, a tudományos munka bizonyos elemeivel. Véleménye szerint az anyag kissé túlzottan a specializálást helyezi előtérbe. Foglalkozik az anyag egy uj szervezeti formával, a tanszéki tanáccsal. Bzt erősen vitathatónak tartja. Célszerűbb lenne, ha a meglévő szervezeti formákat használnánk fel, eseténként hivjuk meg a KISZ szervezet képviselőit pártcsoport-értekezletre, és vannak még e^yéb formák is. Tanszéi tanács létrehozása a szervezeti forrnak számát növelné anélkül, hogy esetleg további eredményeket hozna. A Tudományos Bizottság legutóbbi ülésén erőteljesen felmerült, ho^y igen sok az értekezlet, igen sok jelentést kell késziteni allami- és pártvonalon, ez sok időt vesz el. Javasolja, hogy ilyen rendszert ne hozzunk létre. Felveti az anyag a vezetés, üzemszociológia, szervezéstudomány problémáját, A célkitűzéssel egyetért. Ami a szociológiát és a