Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

-11Az anyag Jbelyesen érinti a szocialista országokban fellépő különböző nacionalista áramlatokat. A hazafiság és nacionalizmus, mint kategória, elméletileg jól szétválasztható, ugyanakkor azonban a valóságban rendszerint nem a kategóriák jelennek meg, hanem olyan álláspontok, amelyek igen gyakran a határesetek területén mozognak. Itt már nehezebb problémák vannak, olyan érintkező területek a hazafias és nacionalista gondolkodásban, ahol nehéz különbséget tenni. Arra kellene koncentrálni, hogy ezeket a határterületeket felderitsük. Ezzel kapcsolatban kisérletet szeretne tenni arra, hogy megközelítsük, hogy a szocialista országokban is fellépő nacionalista áramlatoknak melyek lehetnek a forrásai, A következő 4-5 meghatározó dolgot emlitené: 1, a történelmi jellegű ellenségeskedés hagyományai és továbbélő ellentétei, 2, a gazdasági fejlettség eltérései a különböző szocialista országokban, az a vágy, hogy meggyorsítsák saját fejlődésüket és ezzel kapcsolatban időnként a szuverénitás fogalmának helytelen, nacionalista alkalmazása. Igen gyakran pl, az épitésben jelentkező hibákófct más országokat, esetleg a szocialista országok együttműködését okoljak, ami szinten példája a nacionalizmusnak; 3, egyes országokban fellépő jelenség a tényleges eredmények túlbecsülése és a megkülönböztetett nemzet fogalmának alátámasztása ezek segítségével; 4, korábbi, méga felszabadulás előtt született elméleti álláspontoknak az átvétele, vagy nem elég kritikus átvétele, a tudományos elemző munka nem kellő mélysége. Pl, AusztrraMagyprcrszág hasznos gazdasági egységként való értelmezése stb.; 5, az illető országban az ideológiai munka gyengesége, amely engedményeket tesz a nacionalizmusnak, többek között azért, mert természetes törekvése minden ország vezető pártjának, hogy igyekszik erősiteni a tömegek és a vezetés közötti eszmei kötőanyagot. Ennek egyike kétségkivül a hazaszeretet, de ilyen kötőanyag lehet, ha rosszul végezzük munkánkat, a nacionalizmus is. Az ellentmondások c, fejeaettel kapcsolatban: szivesen látott volna olyanféle megállapítást, hogy ellentmondás a dolgozók politikai szemléletének túlbecsülése és ugyanakkor a kispolgári ideológiának tett engedmény között. Arra gondol, hogy tulajdonképpen ha fennáll az egészében véve igen pozitiv politikai hangulat, akkor ez lehetővé teszi, hogy a különböző területeken megnyilvánuló kispolgári áramlatokkal sokkal határozottabban szálljunk szebbe. Az, hogy engedmények történnek, azt bizonyltja, hogy még sem tudunk eléggé támaszkodni a dolgozók politikai meggyőződésének szilárdságára.