Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes
- 25 s az eddiginél mélyebb oktatásának lehetőségét. Mindez természetesen a tömegoktatás körülményei között korlátokba ütközik, ezért ezen követelmények részben a kiemelkedően jó képességű hallgatók, részben bizonyos más csoportjai vonatkozásában merülhet fel. Az emiitett^feladat jobb megvalósítása fokozná a hallgatók öntevékenységét, világnézeti-szakmai-eitberi fejlődését." d./ A nevelés nagyfontosságú mozzanata az oktatók példamutató politikai-emberi magatartása . Ezért fokozottabban kell törődni azzal, hogy az oktató állásfoglalása világnézeti, politikai és emberi problémákban elősegítse a hallgató sokoldalú fejlődését. Nagyobb figyelmet kellene fordítani fiatal oktatóink szakmai, politikai, pedagógiai, emberi fejlődésére. e./^Tovább kell fejleszteni - egyes szakokon már jó eredménnyel járó - a szakvezető tanszék által szervezett hallgatói megbeszéléseket , akár szakonként, akár évfolyamonként. Helyes volna azonban^a beszélgetések tárgykörét szélesíteni, s az oktatási problémák mellett bizonyos szakmai, tudományos, sőt esetleg erkölcsi-morális kérdéseket is időközönként napirendre tűzni. A kommunista szakemberképzésnek az előbbivel szorosan összefüggő oldala az ^ oktatás és szakképzés szakmai, szervezeti helyzete és hatékonysága . Ezzel kapcsolatban csupán egy kérdést emiitünk meg. A hallgatókkal való egyéni foglalkozást és a kiemelkedő képességű hallgatóknak a tudományos munkába történő erőteljesebb bevonását korlátozza, hogy "...az egyetemek túlnyomó többségében nincs a hallgatókra méretezett differenciált képzés, mert ha az oktatás elve egy "átlag hallgatónak" szól, akkor,érthetővé válik a hallgatókkal való foglalkozás gyengesége. Emiatt kevés lehetőség van arra, hogy a tehetséges hallgatókat többletfeladattal lássák el..." /A KISz KB Irányelveiből./ Ehhez hasonló problémát vetett fel a párt IX. kongresszusán Tigyüelvtárs a tudományos káderutánpótlás problémáival kapcsolatban:".., a felvételi- és ösztöndíj-rendszer sem szolgálja a kiemelkedő tudoznányos káderek képzését. -Az caztöndij-rendszer alapján elég magas ösztöndíjjal jutalmazzuk azokat a fiatalokat, akik mindenből jó átlagot érnek el, de büntetjük azokat, akik egy tárgyból kiválóan jók, abban el kívánnak mélyülni, a-többiből azonban közepesek, csak a kötelező mértéket ütik meg. Pedig az utóbbiak a tudományos utánpótlás szempontjából nagyon értékes emberek." Egyetemünkön a képzés differenciálásában, specializálásában figyelemre méltó eredményeket értünk el, amelyek hozzásegítik hallgatóinkat az elmélyültebb, sokoldalúbb ismeretek megszerzéséhez. Uj fakultatív és alternatív tárgyak beiktatása, a szakszemináriumi rendszer stb, jelzi ezt a fejlődési utat. Mégis részben fékezi az előrehaladást a még mindig elég magas köte-* lező óraszám, egyes tárgyakból a számonkért anyag túlzottan nagy manyisége, s esetenként lexikális jellege, a meglehetősen nagy létszámú szemináriumi csoportok stb,
