Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

- 16 és ugyanakkor pozitív oldalainak hatékonyabb felhasználása nagy lendítőereje lehet szocialista építésünknek. Azzal kapcsolatban, hogy egyes részkérdések' különböző.mégitélése, alapjában korszakunk ás helyzetünk bonyolultságából, társadalmunk, gazdaságunk jelenlegi állapotából fakad, aJKözponti Bizottság beszámolója a következőket tartalmazza:",..Összefügg gyakran azzal, hogy sok párttag is illúziókat táplál ás a szocializmusba való átmenet korszakát rövidnek, konfliktus nélkülinek véli. Ezért értetlenül állnak életünk sok - gyakran ellentmondásos - jelenségével szemben," » Ellentmondás és antagonizmus egyáltalán nem ugyanaz, az előbbi megmarad, az utóbbi megszűnik á szocializmusban, A fennmaradó ellentmondások tehát nem antagonisztikus jellegűek, mert a "társadalom valamennyi rétegének alapvető érdekei azonosak és ezért a legfontosabb politikai kérdésekben, a szocializmus építésében, a béke védelmében széles nemzeti egység alakult ki. Ezen belül azonban objektív ás szubjektív okokból egyes esetekben átmeneti, sőt bizonyos kérdésekben hosszabb ideig tartó ellentétek lép-^ hetnek fel egyes társadalmi rétegek, csoportok, ill, a helyi és Össznépi érdekek között. Az érdekellentétek és nézeteltérések vitákban is kifejezésre jutnak." - hangzik a kongresszus határozata, A nem kibékíthetetlen ellentmondások tehát egyaránt léteznek és működnek, s a szocialista épitás előrehaladása jelentős mértékben éppen az ellentmondások felismerésének, kezelésének és megoldásuk feltételei megteremtésének függvénye. Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia annak a mozzanatnak, hogy társadalmi életünk belső ellentmondásai keletkezésük forrásai szempontjából különbözőek, s ettől függően megoldásuk utjai is eltérőek; a/ egyrészük a szocialista épités sajátosságaiból helyes politika mellett is - cselekvésünktől függetlenül bekövetkeznek, Ezek tehát objektív jellegű ellentmondások; b/ más részük azonban a bonyolult szöveványü társadalmi helyzet és mozgás áttekintésének hiányosságaiból, hatásuk következményeinek x helytelen mérlegeléséből, stb. adódnak, A negatív jelenségek, a problémák okait kutatva, gyakran találkozunk olyan felfogással, amely szinte kizárólag a szubjektív tényezőkre vezeti vissza azokat. Aligha kátságes azonban, hogy a szubjektívnek látszó okok között nagy számban és széles körben szerepelnek valójában objektív tényezők. Pl. egyes gazdasági nehézségeink, a fellépő feszültségek, ne/nccsupán - s gyakran elsősorban nem abból következnek, hogy tervező szerveink szubjektív hibát vétenek, hanem hogy az adott ellentmondásokat felismerve sincs lehetőség - , mert hiányoznak a feltételek - a megoldásukra. De tulajdonkápjen az is objektív ellentmondás^- , noha a felszínen szubjektívnek tűnik - , hogy a tudat nem képes teljességében átfogni az objektiv valóságot, az objektív valóság gazdagabb és összetettebb, mint amennyi ebből tudatunkban tükröződik, Ettől eltekintve nyilvánvaló, hogy a keletkező ellentmondások egy részének szubjektív okai is vannak.