Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes
zeteít, messzemenően differenciálto n kell kezelni, és ügyelve arra, hogy nemzeti önérzetében senkit, egyetlen népet se sér tsünk me g. A szocialista országok egy részében a történelemfelfogás szemléletében nem elhanyagolható tartalmi eltérések vannak, amit biráló megjegyzéseinkben figyelembe kell venni, s nem célszerű, ebben a kérdésben még korlátozottan sem általánosítani. Véleményünk szerint azonban minden marxista-leninista pártnak joga, sőt kötelessége, hogy bármilyen forumon birálja a nacionalizmus bárhol fellelhető jelenségeit. Ez kötelessége mi pártunknak is. A bírálatnak természetesen jogos előfeltétele, hogy elsősorba n a saját országunkban megnyilvánuló nacionalista ter_denciák ellen vegyük fel a harcot, nem adván alapot közös történelmünk azon mozzanatainak élezésére, amelyek a mult árnyoldalai közé tartoznak. A bírálatot azonban különösen indokolttá teszi az a sajnálatos körülmény, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban több helyen jelentkeznek a nacionalizmus megnyilvánulásai. Kádár elvtárs a kongresszusi, beszámolójában erről a következőket mondotta: "Zavaróan hat a nemzetközi munkásmozgalom egységére, hogy a kérdések marxista-leninista felfogását és kezelését helyenként a mi világnézetünktől idegen nacionalista tendenciák szövik át. Ha e téveszmék jellegzetességeit nézzük, a nemzeti érdekek félreértését vagy félremagyarázását látjuk. Mérlegelés tárgyává teszik helyenként, hogy a nemzeti érdeket alá- vagy fölé kell-e rendelni a közös érdeknek, holott teljesen világos, hogy ezeket egyeztetni kell és lehet". Ugyanebben a szellemben vsn megfogalmazva a kongresszus határozatában is a megfelelő rész. E probléma kiemelése két szempontból fontos: egyrészt milyen módon kell fellépni a nemzetközi munkásmozgalomban jelentkező téves, antimarxista, illetve nacionalista nézetek ellen, másrészt hogyan kell értelmezni' a nemzeti és nemzetközi érdeket. Az első azért fontos, mert a Kinai Kommunista Párt vezetőinek egy jelentős csoportja tevékenységének alapja a nagyhatalmi nacionalizmus és az ezzel együttjáró szovjetellenes elmélet és gyakorlat. A Kinai Népköztársaság vezetői elutasítják a szocialista országok együttes segítségét és fellépését a vietnami nép megsegítésében, sőt rágalmazzák a Szovjetuniót és a többi népi demokratikus országot. E történelmi helyzet azonban nemcsak ilyen megvilágítást nyer, hanem zavarokat kelt a közvéleményben és az egyetemi ifjúság körében. Elterjedtek téves és félrevezetésen alapuló nézetek ás bizonyos érzelmeket is erre használnak fel. Pl. a Szovjetunió nem megfelelően segiti a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, néha ugy, hogy nem tudja megfelelően segíteni, nem azért,' mert; a Kinai Népköztársaság akadályozza^ a szállítást, hanem mert a Szovjetunió nem rendelkezik megfelelő katonai felszereléssel. Tehát a Szovjetunió iránti bizalmatlan-