Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

JJ/O -loTananyagainkban, előadásokon és szemináriumokon vegyük jobban figyelembe, hogy most alakuló vagy inkább kialakuló fiatalok ~ kiképzéséig nevelése, irányítása ilyen módon is formálható. A társadalom különböző rétegeiből ifjúságunkat a legellentétesebb hatások érik, melyek a szocializmusról, a szocialista hazáról alkotott nézeteiket, érzelmeiket kedvezőtlenül is befolyásolják. Ez" annál inkább indokolja az egységes, tudományosan megalapozott állásfoglalást, amely segiti a hallgatókat is az eligazodásban. E kérdés átvezet a hazafiság kérdésének ahhoz az aspektusához, hogy hogyan illeszkedik be hazánk a környező országok népei baráti közösségébe, hiszen közvetlen szomszédaink egy kivétellel szocialista vagy szocializmust épitő országok. Sajnos if juságunk körében a határkérdések szinte a legvitatottabbak. Számtalan alkalommal és ,

;sokrétüen

:

! merülnek fel a. határok kialakulására és revíziójára utaló nézetek. A szomszéd népekhez való viszonyunkban e torz formák mellett természetesen más problémák is felmerültek,. de ezek inkább a KGST fejlődésével kapcsolatosak melyekre később visszatérünk. A határkérdések problémája igen sokféleképpen vetődik fel. Számos történelmi probléma jelentkezésén tul, amelyre most nem térhetünk ki, kiinduló alap természetesen az a soviniszta és nacionalista szenvedélyszítás, amely 25 éven át, a Horthy-Magyarországon ürügyként használta fel az igazságtalan trianoni békediktátumot a szomszéd népek elleni uszításra. Ennek szelleme tovább élt a lakosság körében és igy egyetemi hallgatóink, sőt még munkásosztályunk egy része sem mentes ettől. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a felszabadulás, de az ellenforradalom után sem magyaráztuk elég meggyőző erővel a trianoni békeszerződés igazságtalan voltát, és a második világháború után kialakult helyzet különbségét, ill, a közép-európai országok között létrejött határ- és nemzetiségi kérdések megoldásának egyetlen lehetséges útját3 a szocializmus teljes felépité

set. Ha egyesek ezt meg is értették, szocializmus-ellenes nézeteiket vagy éppen csak nemtetszésüket igy látszólag a nemzeti sérelem I

!igazságos

,

; megoldásáért aggódó kérdések mögé rejthették, A probléma másik oldala a szomszéd országokban, különösen Romániában felmerülő politikai és nemzetiségi politikai kérdések. Elég sokan hivatkoznak Ceausescu egy cikkére, amelyben Románia történelmét elemzi, s ebben bizonyos vonatkozásban eltér a marxista történelemfelfogás szemléletétől, sőt a román történettudomány forrásanyagai, cikkei között más hasonló jellegű Írásra is hivatkoznak. Ez a probléma most a kongresszuson uj módon merült fel. Szirmai elvtárs felszólalásában a következőket mondotta; "A Duna-medence világát azóta megváltoztattuk, az itt élő népek szocialista forradalomban kivívták jogaikat, közös ideálokat, célokat követünk, megteremtettük a feltételeit a testvéri együttélésnek.