Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes
- 5Ezért a korábbinál mélyebben kell megmutatni azt az összefüggést, amely egyfelől a nemzetközi helyzet, másfelől a belső ide o1ó giai-polit ika 1 helyzet alakulasa kozott Tennál l. Kállai eÍv tár s mutatott ra~pl. a nemzetközi helyzettel kapcsolatban a közelmúltban elterjedt káros illúzióra: ; !az 5o-es évek végén, a So-ss évek elején végbement általános forradalmi , :off enziva", a szocialista országok látványos gazdasági és diplomáciai sikerei, a rakétatechnikában és az űrkutatásban elért szovjet győzelmek, a nemzeti felszabaditó forradalmak elterjedése és győzelme Afrikában - mindez olyan illúziókat szült, mintha a békés egymás mellett élés előtt teljesen szabad lenne az ut, s már túljutottunk volna a nemzetközi helyzet javitásának nehezén. Ebből fakadt az a túlzás, amely a békés egymás mellett élés elvét kiterjesztette, s a szocialista országok külpolitikájának mindent meghatározó egyetemes alapjává : ,fő stratégiai vonalává 1' tette. /A nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi politika kérdéséről. Népszabadság, 1966. jun. 8. sz./ V alóban, a nemzetközi helyzetnek ilyen egyoldalú és túlzottan optimista megitélése hatást gyakorolt a társadalmi osztályok gondolkodására, világnézeti-politikai állásfoglalására országunkban, s nem kevésbé érintette a párt vezető szerepe érvényesülésének egyes mozzanatait is. Amikor ugyanis a nemzetközi helyzet megitélésében elterjednek olyan illúziók, hogy a forradalmi mozgalom egyenes és megrázkódtatásoktól mentes uton halad előre, s nem mutatjuk meg eléggé az imperializmus agressziv természetét és az ebből adódó feszültségek, összeütközések objektiv lehetőségét, akkor a párt eszmei-ideológiai vezetése meggyengülhet, mert csökken a forradalmi osztályharcos elmélet súlya, befolyása és hatékonysága a tömegekben, az ideológiai-eszmei "megbékélés" tendenciáit hivja életres ill. erősiti, alábbhagy a polgári-kispolgári gondolkodásmód - közöttük pl. a pacifizmus - elleni osztályharc. A dolog másik oldala viszont, amikor a nemzetközi helyzet ténylegesen kiéleződik, amikor a forradalmi mozgalom egyes területeken' átmenetileg nehézségekbe ütközik vagy a nemzetközi kommunista mozgalomban támadnak súlyos problémák, szintén hatnak az osztályok gondolkodására és magatartására. Ilyen viszonyok kialakulása, ill. létrejötte idején különösen nagy jelentősége van a párt eszmei vezetéséne k, annak, hogy erősitse a kommunista eszmék propagandáját, hogy éberen reagáljon és következetesen vitázzon.a nem-kommunista eszmékkel, még ha az a' társadalmi élet bármely területén és bármely formában jelentkezik is. Az Egyetemen folyó eszmei-politikai munkánkban ezért az eddiginél határozottabban kell felismernünk ezt az összefüggést, s
