Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1967. január 30. - 1. Néhány ideológiai-politikai kérdéssel kapcsolatos feladataink egyetemi oktató és nevelő munkánkban az MSZMP IX. kongresszusa tükrében. Előadó: Erdei György docens, a PB agit.—prop. titkára - 2. Szóbeli tájékoztató a VIII. Országos Diákköri Konferencia előkészületeiről. Előadó: Varga Sándor tudományos rektorhelyettes

időszakban a legfőbb nemzetközi ellentétek kiéleződtek. Fokozódott az amerikai imperializmusnak az egész szocialista tábort, a nemzeti felszabadító forradalmi mozgalmakat és minden békeszerető népet kihívó, népirtó háborúja Vietnam népe ellen. A neokolonializmus, az ellenforradalom erői felpezsdültek, és átmeneti sikereket értek el Ázsiában és Afrikában /Indonézia, Ghana stb./. A szocialista világrendszer belső problémái is kiéleződtek. Belpolitikai helyzetünket is nemcsak a szocialista társadalom egységének, a párt- és a munkásosztály vezető szerepének érvényesülése jellemzi, noha ez a dönt

ő, és a nemzetközi helyzetet sem csak a legfőbb ellentétek kiéleződése, noha e téren jelenleg szintén ez a dönt

ő. Hazánkban ••az ismert korábbi nibák és az ellenforradalmi demagógia a szocializmus ingadozó hiveinél átmenetileg kiábrándulásra, és a szocialista eszmétől való eltávolodásra, nem egyszer valamiféle "éljünk s mának" hangulatra vehetett. Az életszínvonal 1957-ben bekövetkezett jelentős emelkedése a kisipar, a kiskereskedelem bizonyos méretű fellendülése, a telekvásárlás, a családi ház-épités, a személygépkocsi-vásárlás, a külföldre utazás tömegessé válása, a nyugati tőkés országokkal létrejött széles felületü érintkezés, kétségtelenül a kispolgári gondolkodás, az önző anyagiasság szemléletének bizonyos fokú megerősödéséhez vezetett./HS3MP KB. beszámolójából/ A kispolgári gondolkodás és szemlélet, mindenekelőtt a munkásosztály kispolgári szövetségeseinek soraiban, valamint a munkás osztály azon nem jelentéktelen részében erősödött meg, amely --- nem tett szert elegendő szocialista politikai-eszmei tapasztalatra a szocializmus épitése során lezajlott osztályharcban. De megtaláljuk az értelmiség azon részében is, amelyek ..."érzékenyebben reagálnak a felmerült nehézségekre, a burzsoá ideológia hatásaira...", s amelyekben gyenge, vagy hiányzik a szocialista közösségi gondolkodás, forradalmi álhatatosság és helytállás szelleme. S végül, ezen mozzanatokat helyenként megtaláljuk a párt és állami vezetők azon kislétszámu részében, amely vagy nem forrt össze a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség legbecsületesebb,, a szocializmus ügyéhez őszintén vonzódó és áldozatkész rétegeivel vagy elszakadt tőlük Ezek a vezetők az ingadozóknak, a politikailag alkalmazkodóknak de nem őszintén és aktivan támogatóknak a hatása alá kerültek. Az ilyen vezetők által irányitott területeken a párt és a munkásosztály vezető szerepe nem érvényesült, ill. eltorzult. Mind ezek a tényezők hátrányosan befolyásolták a vezető szerep érvényesülését, a szocialista nemzeti egység továbbfejlődését, bár megakadályozni nem képesek. Az emiitett külső és belső Körülmények éreztették hatásukat társadalmunk valamennyi osztályára és csoportjára, noha távol-