Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2
1966. július 6. - 1. Jelentés az Egyetem 1965/66. tanévi munkájáról. Előadó: Pach Zsigmond Pál - 2. Az oktatási módszerek korszerűsítésének eddigi tapasztalatai és további teendői. Előadó: Kovács Géza dékán - 3. A szakszemináriumok, a szakmai gyakorlat, a zárógyakorlat és a szakdolgozat készítés egységes rendszerének kialakítása. Előadó: Kövér Károly dékánhelyettes - 4. Egyebek
-loB^i kies István: Az anyag egyik legfontosabb kérdésként ^az oktatási reformot tárgyalja. Az eredmények megítélésében vannak túlzottan optimista ás pesszimista nézetek is. Le kell szögezni, hogy a reform az egyetem oktatási rendjének viszonylagos stabilitásút, fejlődését eredményezte és a további változásoknak is megfelelő alapul szolgált. Ugyanakkor sok problémát lát abban, hogy olyan ellentmondások között vagyunk, amelyekkel feltétlenül számolni kell: személyi, anyagi, dologi feltételek, óraszámkeretek, esti-levele ző oktatus jelenlegi nehéz helyzete, a közgazdaságtudomány jelenlegi tendenciáiból adódó nehézségek. Az óraszámok vonatkozásában a csökkentés irányában kell előrelépni. Az esti-levelező oktatás tekintetében az Egyetemnek és a iiinisztériumnak kell tenni valamit. A kihelyezett tagozatsz első jelentős megoldását jelentette ennek a kérdésnek és látni kell az ezzel kapcsolatos eredményeket. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni a közgazdaságtudományok uj tendenciáiból adódó reguláció kérdésére. E tekintetben sok minden hátra van. Azt kellene először megnézni, hogy a korábban is helyesnek tartott tendenciák hogyan állnak^ pl. a kvantifikáció vagy a műszaki-gazdasági szemlélet hogyan érvényesül a tananyagokban. Az Egyetem a korszerű felsőoktatási pedagógia terén is igyekezett előrelépni, az óraszámmal kapcsolatos viták is erre mutatnak. A tanrendek, órarendek tekintetében is elvi alapokra próbáltuk helyezni az oktatást. Ugyancsak lényeges, hogy az Egyetemi Tanács elhatározta az előadások adminisztratív ellenőrzésének megszüntetését, ez is a korszerű egyetemi jelleghez tartozik. A nevelőmunka azon megfogalmazásával nem árt egyet, hogy némileg előrehaladt ez a munka. Ezt finomitani kellene, mert ez a fogalmazás bántó azokra, akik nagy erőfeszítéseket tettek e téren. Inkább az a probléma, hogy óriási szóródás van, vannak akik nagyon sokat tesznek as eredményeket érnek el, sajnos nagyobb számban vannak, akik az oktatáson kivül semmiféle nevelőmunkát nem végeznek, általában azonban a nevelőmunkában jelentős előrelépés tapasztalható. Szintén fel kell vetni a Gazdasági Igazgatóság problémáját. Nem egyszerűen szubjektiv problémának tekinti, bár e tekintetben" is vannak hibák. Az egész pénzügyi irányitási rendszer hibáiból fakad, hogy elbürokratizálódott, kisszerű, koncepció nélküli vezetés érvényesül és ezért rendkivül fontos kerdések nem mennek előre, inkább akadályozzák, mint elősegitik az Egyetem feladatainak megoldását. Igaza van Kahulits elvtársnak, hogy ezt a problémát elobb-utoob elo kell venni és meg kell változtatni a helyzetet.