Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/2

1966. április 6. - A korszerű vezetési elméletek, módszerek, valamint a szociológia oktatásának és kutatásának kérdései Egyetemünkön

-18SS3 Meglepő volt, hogy a Tanács egy-két tagja vitatta a mérnökköz^azdasz tagozaton a vezetéselmélet tárgy kötelező bevezetéseneK szükségességét, pedig erre Egyetemi tanácsi határozat van. Az uj feladat az volt, hogy pontosabban körvonalazzuk, mi legyen ennek a tárgynak szerepe, tartalma. A korábbi évek tapasztalata, a felsorolt érvek és néhány elvtárs felszólalása alapján indokoltnak látja, hogy a mérnök-közgazdász tagozaton önálló speciális vezetési tárgy a tantervbe beiktatásra kerüljön. Napirendre került a gazdasági vezetők továbbképzése, a mérnökök jelentős részét mérnök-közgazdász továbbképzésre iskolázzák be, jelentős részük vezető funkcióban van, tehát nem tehetjük meg, hogy ezt az anyagot ne adjuk meg. Az esti-levelező oktatás problémája bizonyos mértékig másképp merül fel. Igazuk van az elvtársaknak, hogy ezeknek kisebb része dolgozik vezető beosztásban. A javaslat szerint alternativ tárgyként kerülne beállitásra, ezt az álláspontot változatlanul indokoltnak tartja. Meg kell adni a lehetőséget, az esti-levelező tagozaton is a vezető oeosztásban lévő hallgatóknak, hogy ezt a tárgyat alternativ formában tanulják. A délelőtti hallgatók vonatkozásában a kérdés bonyolultabb. Az előkészités során vita volt arról, hogy alternativ formában itt is kívánatos volna bevezetni, de nem alakult ki egységes álláspont. Ha következetesen végigvisszük azt a gondolatot, amit Pach elvtárs hangsúlyozott, hogy az esti-levelező és a délelőtti tagozat tanterve azonos kell legyen, akkor fakultatív formában lehetővé kellene tenni a vezetéselmélet oktatását a délelőtti tagozaton is, oár természetesen a feldolgozásban más módszereket kellene követni. A tárgy tartalmi keretivel kapcsolatban elhangzott megjegyzésekre néni kiván részletesen kitérni. Az ismeretanyag zöme uj, pl. a vezetési munkafolyamat, a vezetői tevékenység proolematikája és módszertani kérdései, ezen tul a további kérdések jelentős része olyan, amely említésre kerül a különféle tárgyaicoan, de nem kerül kifejtésre. Vita folyt arról, hogy a tárgyat két vagy egy változatban dolgozzuk KÍ. Több felszólaló szerint egy tárgyra van szükség. Egyetért azzal, hogy az ismeretanyag zöme általában érvényes es csak kisebb része olyan, amely az ágazatok speciális problémáit tartalmazza. Elképzelhető olyan megoldás, hogy a tárgy kidolgozása alapvetően egy bázis feladata legyen, de szükségesnek tartja, hogy az oktatás már tükrözze az ágazatok sajátosságait. A szociológiával kapcsolatban eléggé tisztázódtak az állá&-^ pontok. Változatlanul a jegyzet kialakitasa mellett van, részben a korábban már emiitett érvek alapján, részben a vita alapján. Ami a tárgy tartalmi kereteit illeti, egyetért azzal,^ amit Berei elvtárs hangsúlyozott, hogy a gazdasági szociológia módszertana álljon a tárgy középpontjában. Az elokeszites során is ilyen alapon tárgyaltak, bár ez talán az anyagból nem