Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
- 2 2/ Egyetértek azzal az elképzeléssel, hogy "helyesejb kapcsolatot szükséges kialakitani a külkereskedelmi és a belföldi árak közötti' Azonban az irányelvek azon kitétele hogy "Utóbbiakat a konkrét helyzet gondom mérlegelésével számos területen indokolt közelíteni az előbbiekhez"/l£,old./ - már kételyeket ébreszt bennem. Lehetséges, hogy a fogalmazás félreérthető, azonban e kitétel mögött a külkereskedelmi/világpiaci/ árak túlzott murtékü figyelembevételét érzem kicsendülni. E en áilitás mellett a következő érveket emlitem - a felső- és a vá^lala^i szintű vezetésnek valóban igyekeznie kell olyan műszaki fejlesztést, beruházáspolitikát stb folytatni, hogy a hazai árak kövessék a világpiaci árak változásának tartós tendenciáit; de az ár alapja csak a társadalmi ráforditás lehet. A külkereskedelmi ár közelitése nem árpolitikai, haaem gazdasági feladat, amely csak kifiejeződik az ároan, de amelyet nem az árpolitika utján lehet megvalósítani, - ilyen cél kitűzésénél reálisan számolni kell gazdaságunk tartós jellegzetességeivel/ közepes műszaki szinvonal, az ipar nagysága, az ilyen körülmények k zött elérhető sorozatnagyság stb/ s igj ez szerintem csak héhány területen tűzhető ki célul. - saját kötési árainkat nem lehet minden további nélkül bázisként elfogadni; egyébként pedig maximum, "külkereskedelmi ár-sávról" beszélhetünk, - olyan anyagoknál, ahol a hazai szükséglet ömét vagy egészét importból fedezzük, helyes a hazai árakat a külkereskedelmi árra épiteni, de egyéb esetekoen nem tartom helyesnek, mert kettős árcentrum kialakításához vezet/ hazai ár, külkereskedelmi ár/ aaely a mi gazdaságunk nagysága mellett általában nem engedhető meg. 3/ Szükségesnek tactom az Irányelvekben megfelelően hangsúlyozni a reform fokozatos megvalósítását' és messzemenően nem értek egyet azokkal, akik ezt egyszerre kivánják bevezetni,Ugyanakkor azt sem tartanám helyesnek, hogy a gaz dasági reformot néhány vállalatnál vagy iparágban " kisérletk nt kellene először végrehajtani. Az ilyen kisérlet - amikor a gazdaság egésze más mechanizmus s érint működik - nem hozná meg a kellő eredményt. Kétségtelen, hogy agy olyan időszakban, amikor a régi és az uj mechanizmus elemei keverednek, az uj irányitási rendszer összes pozitiv hatása nem érvényesülhet. Ez azonban jóval kisebb probléma, mint az uj mechanizmus rázuditásya" a gazdaságra. Egy olyan időszakban, amikor a gazdaságban számos feszültség és probléma létezik, - megengedhetetlen politikai és gazdasági hioa lenne , kiélezné az ellentmondásokat, sőt szerintem;:né&ány probléma elemi erővel való jelentkezését vonná maga után / pl, " munkaerő probléma/, A hangsúlyt az alapos előkészítés után való bevezetésre kell helyezni és ugy gondolom, hogy a K.B, ülés elé menő anyag egy mellékleteként meg kellene próbálni a bevezetés ütemezésének körvonalazását.
