Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

- 44 nagy laksürüságü atb, Talán az átdolgozás során 'rdemss volna ezeket aagkülönböztetnl és Így hatásukat is figyelembe venni. A változó tényezőket körültekintőbben kell figyelembe venni oktatásunkban is. A OZKP ideológiai plőnumán az ősszel közgazdászok felvetették, hogy Marx sematikus értelmezése is hozzájárult a politikai gazdaságtaniösszefüggések statikus felfogásához. Mi már megindultunk a helyes uton. Nem véletlen, hogy az i-iperializmus oktatása viszonylag színvonalas egyetemünkön, hiszen oktatói igen sokol ialuany a legkülönbözőbb változó tényezők vizsgálatával tárták fel a mai kapitalizmus kérdéseit. A szocializmus politikai gazdac lg tanában is például a gazdaság dinamikus jellegének megfelelően sok változó tényezőt kapcsoltunk be az I - II osztály termelésnövekedési arányának elemzésébe és oktatásába is. Tovább kell haladni ezen az uton, A harmadik fő probléma a költségvetési intézmények gazdaságirányítási rendszers. Bár most a szűkebben vett gazdaság irányításának átfogó tökéletesítéséről folyik a vita, ugy véli, rendkivül fontos az egyetemek, kutatási bázisok, egészségügyi intézmények stb. gadígságirányitási rendszerével is foglalkosni. iázen a területen elmúlt években alig volt fejlődés és a legna yobbfoku centralizáltság irvényesiil. Ez már :na is ellentmondásokat szül, de ez még ki is éleződik, igyrésst azzal, hogy gazdasági terület n rugalmasabb irányítási rendszer alakul ki, másrészt azért, ert sok intézmény, - köztük az egyetemek is - egyre hasonlóbbakká válnak a termelő gazdasági egységekhez, hiszen a termelőerők fejlesztését nzolgáják. Külön kérdés az, ho

( y improduktív terüle*. ei-e ezek a .ársadalni életnek. iután improduktívnak tn iné sitik, ebből rendkivül sok sránj talanság jön létre, amit jelenleg is erőteljesen érezni lehet. A túlcentralizált irányítás sok ésszerűtlen, pazarló jelenségeket hiv életre. Bs a helyzet a beruházások és felujitásók területén, a félállások és óradijak területén, a létszámgazdálkodásban általában, de még olyan területeken is, mint a kollégium vagy kulturális munka. Az alapvető probléma abból származik, hogy gazdálkodásunk kérdéseiben azok döntenek, akik helyzetüknél fogva legkevésbé tudják azt megítélni, mert az oktatás, kutatás problémáit nem ismerik. Sokszor nem is a