Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. október 4. - Doktorrá avatás - 1. Az Egyetem munkaterve az 1965/66. tanévre. Előadó: dr. Pach Zs. Pál rektor - 2. Az 1964/65. tanévvégi vizsgatapasztalatok. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. Egyebek
- 8 II. Esti, levelező tagozat Az esti, levelező tagozat vizsgaidőszaka szeptember 15-ig tartott, utóvizsgaidőszaka pedig a hó végéig húzódik ki. Éppen ezért vizsgaeredményeikre vonatkozó adatok és megállapítások nem tekinthetők véglegesnek, csak tájékoztató jellegűek. Az eddigiek szerint az esti tagozat tanulmányi átlag a: 5,21, a levelező tagozat é: 3»23« ' . Az elégtelen vizsgá k aránya e tagozatokon is az hlsó ( évfolyamokon nagyobb, általában 10-15 % között ingadozik. Ameny.nyiben figyelembevesszük ezek mellett az elmaradt vizsgák számát is, helyenként 25 %-os lemaradás is tapasztalható. Hasonlóan a nappali tagozathoz a vizsgaeredmények,az évfolyamok vizsgaátlagai a felsőbb évfolyamok irányában növekvő tendenciát mutatna k. Pl. külkereskedelmi szak Iv., V. évfolyam: 375^, illetve 3,68-, szemben az I-III. évfolyammal /2,92, 309/. Itt egyes tárgyaknál az esti-levelező hallgatók szakmai, gyakorlati ismeretei a nappali tagozatos hallgatókénál magasabb eredményekben ralizálódnak. Tekintettel arra, hogy e tagozatok "elfiatalodása" jelenleg még csak az alsó évfolyamokén jelentkezik, nem tudjuk most megitélni, hogy az utóbbi években beiratkozott fiatalabb hallgatói réteg e tekintetben milyen mértékben áll helyt. E tagozatok átlagainak további összevetéséből megállapítható., hogy jelentősebb eltérés a nappali hallgatók javára elsősorban azokon az évfolyamokon tapasztalható, ahol a Matematika Számvitel, Statisztika tárgyak szerepelnek, vagyis az anyag rendszeresebb feldolgozása a jó vizsgaeredmények alapvető feltétele. Az I. évfolyamon a leggyengébb eredmények Matematikábó l vannak, ahol a vizsgák keretében a Valószinüségszámitás anyagából számoltak be a hallgatók. Rendkívül alacsony az esti ipar szakos hallgatók átlaga: 1,85, a közlekedés szakosoké 1,62, nem sokkal jobb a belkereskedelmi, illetve a külkereskedelmi szakokon: 2,11, 2,02. A Matematika tanszék véleménye szerint a kétségkívül gyenge eredményekben közrejátszik az is, hogy a Valószinüségszámitas anyagának s-zámonkéresénél még mindig sok vizsgázónál volt tapasztalható az Analízis alapvető ismereteinek hiánya, illetve a középiskolai tananyag nem kellő ismerete. Érdekes ugyanekkor megfigyelni., hogy helyenként e szakok levelező hallgatói jobb eredményt értek el az előbbiekhez képest. Pl. a levelező ipar szakon 2,34» a közlekedés szakon 2,33« Ugyancsak gyengének mondható a Politikai gazdaságta n is, ahol pl. a közlekedés szakon 2,45» az iparosok 2,61, a külkereskedelmi szakosok 2,97 átlagot értek el.
