Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-23érdekké válnak vagy helytelen összeütközéseket teremtenek az ^érdekek között. Pl. sokat vitatkoztunk a pedagógusok "megítéléséről. Biztos, hogy azok a formák ás módszerek, amelyeket néha alkalmaztunk vagy megmerevaitettünk egy-egy időszakban, oda hatott, hogy az emberekből egyénileg helytelen tendenciákat váltott ki, sok esetben sajat egyéni érdekeikkel ellentétben. Példa az egyetemi felvételi rendszer: az évek óta tartó birálat azt mondta ki, hogy nem találtuk meg formáját vagy módszerét annak a helyes elvnek végrehajtására, hogy az Egyetemre olyan hallgatók kerüljenek, akikből kommunista szakeraberekeftauk lehet képezni, mert megvannak a szükséges készségeik és politikailag, magatartásbeilleg alkalmasak erre. Biztos, ho^y ez kivált a jelöltekből is olyan törekvést, ho^y arra keszüljenek, amit a felvételnél figyelembe vesznek és mutatkozik egy szakmai orientáció és főleg az ideológiai kérdésektől való elfordulás. Felmerült, hogy milyen mértékben lehet összeegyeztetni az érdekeket. Egyetért azzal, hogy magasabb életszínvonal mellett a gazdasági érdekek könnyebben összeegyeztethetők, mint alacsony színvonalnál. Hozzá kell tenni ehhez, hogy ez is problematikus egy adott szakaszban, hogy milyen ütemben tudjuk a szükségleteket kielégíteni, milyen az életszínvonalemelkedás üteme. Elképzelhető, hogy alacsonyabo szinvonalon álló országban is megelégedett lehet a nép, ha az életszínvonal emelkedésének üteme nagyobb, mint egy fejlettebb országban. Ez tapasztalati tény is magunk ás más országok gyakorlatában. Természetesen a szinvonal önmagában nem meghatározó. Hasonló szinvonal mellett a társadalmi igazságtalanságok, aránytalanságok és eltérések a helyes elosztási elvektől legalább annyi elégedetlenséget szülnek, mintha a szinvonal emelésében nehezen haladunk előre. Felmerült az egyéni és társadalmi érdek viszonyában az is, hogy mi történik abban az esetben, ha az egyéni és társadalmi érdeket ugy akarjuk egyeztetni, hogy a társadalmi érdeket képviselő állam is hibát követ el helytelen érdeket képvisel. Véleménye szerint nem helyes azt hirdetni, hogy^ebben az esetben teljesen alá kell rendelni magunkat a népgazdasági érdeknek, vagy forditva sem, hogy a vállalat teljes mértékben saját érdekét próbálja érvényesíteni. .Mindkét fél hibás és a lemaradás következményein osztozni kell, - a gyakorlatban ez általában igy is történik. Amig a mechanizmus ilyen, hogy a hibák elkövetésének közösen lehetnek okozói, közösen kell vállalni a károkat is. Felmerült a jelenlegi és távlati érdek, ami rendkivül bonyolult, elsősorban az ifjúságnál. Igaz, hogy az ifjúságnak van leginkább lehetősége arra, hogy távlatokban gondolkozzék, mégis jelentkezik egy sor objektiv; körülmény, amely eztja^ kérdést megforditja és a pillanatnyi érdeket helyezi eloterbe. Társadalmi probléma, hogy azok keresnek legjobban, akik életük vágefelé tartanak, nyugdij előtt állanak, viszont a szükségletek lakásban, csaladalapitásban, más tényezőkben