Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

-17w- M •'w » tapasztalatok azt bizonyítják- - és ez gyakorlatilag is bié zonyithato -, hogy a szocialista gazdaság fejlődésének különböző szakaszaiban ezt az egységet különböző módon kell megvalósítani. A mechanizmus változása lényegében ezt jelenti. Ez igen fontos része az oktató- és nevelomunkának. Iíem teremthetjük azt az illúziót, hogy van egy recept, amelyet eddig nem találtunk meg, de most megtaláltuk ás akkor minden rendben lesz. Ez következik abból is, hogy a társadalmi és egyéni érdek változik a társadalom fejlődése folyamán. Jó volna pontosabban meghatározni, hogy mi a társadalmi érdek. Az anyagban a népgazdasági érdek és a társadalmi érdek váltakozva szerepel, pedig a kettő szorosan összefügg, de nem egymást szmosan fedő fogalom, különösen ha a népgazdasági érdeket ugy értelmezzük, hogy lényegében népgazdasági érdek a nemzeti jövedelem maximalizálása és a gazdaságosság, a társadalmi ráforditások lehetőleg alacsony színvonalával elérni a nemzeti jövedelem emlését. Bz nem fedi a társadalmi érdekét, sőt, tálén még a népgazdasági érdeket sem teljesen. Világos, hogy a társadalmi és népgazdasági érdek az, hogy a társadalom rendelkezésére álló eró'források nőjenek, ami pedig jelenti a természeti erőforrásokat és munkaerőforrásokat is. Ebből következik, hogy társadalmi érdek és népgazdasági érdek is a munkaerő utánpótlás, mégpedig bővitett utánpótlása, bővitett újratermelése. Ennek kegyik tényezője természetesen a szaporodás. Társadalmi érdek, hogy a szaporodást optimális fokon tartsuk ? Igen ás népgazdasági érdek is. Ha igy nézzük, látni kell, hogy a munka szerinti elosztás ezt a társadalmi érdeket nem hozza Összhangba az egyéni érdekkel. Szabó elvtárs utalt arra, hogy az ötgyermekes családapa a munka szerinti elosztás mellett rosszul jár és ezen nem lehet segiteni csak az életszínvonal emelésével, az aránytalanság fennáll az Ötgyermekes apa és a két gyermekkel rendelkező helyzete között. Kell itt összhangot teremteni társadalmi és egyéni érdek között ? Feltétlenül kell. Nem véletlen, hogy az elosztás nemcsak a végzett munka szerint történik, hanem vannak olyan elemei, mint a családi pótlék stb., amelyek nem abból a szempontból teremtődtek meg, hogy eldicsekedjünk, hogy a szükségletek szerinti elosztás bizonyos csirái megvannak, hanem a társadalmi érdek megkövetelte, hogy némileg Összhangba hozzuk a társadalmi és egyéni érdeket. Bz különböző időben és helyen jelentkezik. °Biztos, hogy Kinában a probléma nem az, hogy érdekeltté kell tenni az embereket a természetes szaporodás növelésében, hanem bizonyos mértékig ellenkező. Nálunk társadalmi érdek, hogy érdekeltté tegyük az egyéneket a szaporodás bizonyos határokon belül történő növelésében. Nem valószínű, hogy nálunk a következő lo-15 évben a családi pótlék és más intézkedések növeléséről le lehetne mondani. Ez maga után vonja azt, hogy a társadalmi és egyéni érdekek összeegyez-