Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

-13a kérdésre, hogyan kell üssze kapcsol ni. A gyakorlat azt bizonyltja, hogy ez a kapcsolat nem annyira a központilag tervezett mutatók számától, hanem elsősorban attól függ, hogy milyen a központi terv koncepciója, milyen a helyzet a gazdálkodó egységek terveihez képest ós milyen eszközökkel valósitják meg a mutatókat. Az uj gazdasági mechanizmus ezt a kérdést a gyakorlati megvalósítás szempontjából eredeti módon veti fel. Különbség van ebben az összefüggésben a jelenlegi mechanizmus ás a bev zetésre kerülő között, de lényegi különbség van a mi mechanizmusunk és a többi szocialista ország mechanizmusa között is. A fő különbség a jelenlegi és az uj mechanizmus között, hogy jelenleg a központi terv közvetlenül direktiva jellegű, az alsóbb szervek ennek hierarchikusan alá vannak rendelve. Az uj mechanizmusban a központi terv az előirányzott mutatók csoportja, a mutatók megvalósítása érdekében egész sor közgazdasági eszközt vetnek be, amelyek azonban ugy befolyásolják a vállalatok önálló terveit, hogy azok megfeleljenek a népgazdaság érdekeinek, az azt kifejező központi terv arányainak. Tehát jelen van az állam központi utasitása, nem utasitás-módon, hanem mint olyan közgazdasági eszközök alkalmazója, amelyekkel a vállalatokat olyan körülmények közé juttatják, hogy érdekükben álljon a társadalom szükségleteinek iegjobö kielégitése. A központi irányítással, a közgazdasági eszközök célszerű felhasználásával szüntelenül befolyásolni igyekeznek a gazdasági viszonyokat, anelyek végeredményben a vállalati döntésektől függnek. Az uj mechanizmussal kapcsolatban gyakran felvetődik az a probléma, hogy az uj irányitási rendszerben, amelyben a központi utasitások háttérbe szorulnak, hogyan adható gyors és hatékony válasz a kockázatokra. A kockázatok problémáját két szempontból kell megvizsf álni, egyrészt az átmenettel kapcsolatos kockázatok szempontjából, másrészt pedig a ki teljesedett.gazdálkodás szempontjából. Az átmenet kockázatai töbü okkal magyarázhatók. A kockázatok egyik tipusa az un. kettős feladattal kapcsolatos, amin az érthető, hogy uj gazdasági mechanizmust akarunk bevezetni, ugyanaKkor egyidejűleg a harmadik ötéves terv megvalósítását kell biztositani. Az itt jelzett kocká-