Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1

1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja

- 18 ­a részben központilag szabályozott vesztesé :ekre /normali­zált hiány/, továbbá a bérjellegű anyagi érdekelt só;: ós közvetett juttatások c ;yos jogsrimeirs. Az eredmény terhére számolják el a vállalatok a nyereségérdekeltség alapján őket megillető összegeket, valamint az igazgatói alapot. A vállalati önállóság korlátazása ós működésük gazdasági feltételednek /ár, haszonkulcsj állóeszközfejlesztés, finan­szírozás, anyagi erdekeitsó.3 stb./ merevsége miatt a keres­kedelmi vállalatok nem tudnak rugalmas, sokoldalú, gazdasága kapcsolatokat létesíteni a termelő vállalatokkal. A belkereskedelmi vállalatok két évvel ezelőtt bevezetett ­uj tervezési rendszere, a vállalati önállóság és az ösztönző mechanizmusok szerepét növelte. Az uj tervezési rendszer azonban két területen sem vezéthetett eredményre: a/ A vállalatok továbbra is arra törekednek, h:gy minél nagyobb létszámmal oldhassák meg feladataikat. b/ A vállalatok s méginkább az irányító szervek, minden uj feladatot;, elsősorban ujabb beruházásokkal kívánnak megoldani. Akkor is harcolnak az uj beruházásokért, ha annak költségkihatása csökkenti a dolgozók nyereségré­szesedését, prémiumát, vagyis ha a kapacitás bővülése nagyobb, mint amit az áruforgalom növelése indokolna. A tervezés uj rendszere jobban összhangban van az anyagi érdekeltsé g rendszerével. A kereskedelemben a kollektív anyagi érdekeltség fő formája az éves jutalmazási és válla­latfejlesztési alapnak nevezett nyereségrészesedés. A rend­szer bevezetése óta, az alapelvek megváltoztatása nélkül jelentősen fejlődött, egyre inkább a kreskedelen sajátos­ságaihoz, a fejlő-léssel felmerült uj feladatokhoz igazo­dott. A cél olyan ösztönző rendszer kialakítása volt, amely a vállalatokat a reálisan elérhető eredmény megtervezésében s ennek teljesítésében teszi érdekeltté. E rendszer keretében több lényeges•kérdés került megoldásra. A jutalmazási rendszeren keresztül valósult meg az az elv, hogy negyedévek helyett éves gazdálkodási céladatok kerül­tek a vállalatok részére jóváhagyásra. Előrelépést jelen­tett, hogy a jutalmazási alap képzésében az előző évi ered­ményt is számbavették. Ezzel csökkent a viszonylag xagas bázissal rendelkező vállalatok hátrányos helyzete* Nem kielégítő az ösztönző szerepe a belkereskedelemben az egyéni anyagi érdekeltség i rendszernek sem. Ennek főbb okai a kövétkezbkj - A kereskedelmi dolgozók kereseti színvonala a többi nép­gazdasági ágakhoz képest elmaradt, s ez az elmaradás az évele során növekedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom