Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966/1
1965. december 1. - A társadalmi és az egyéni érdek az oktató- és nevelőmunkánkban. Előadó: dr. Vági Ferenc tanszékvezető docens, a Kereskedelmi Kar dékánja
sadalmi érdé ke let, a tervek megy :: 16s.it ásat az.1...116/ anyagi ösztönzésit jelöli meg. Itt szó esik az anyagi ösztönzés tar é rteie nben való használatáról. A ••tarabb ás szűkebb" értelmezlF"azonban a bizonytalanság érzését, a relativizmus antidialektikus módon való felfogását sugalmazza. Éttől eltekintve ez a jegyzetrész jó, bár iat ia van a kiindulótételben leegyszerűsítés : "Emiitettük, hogy a termelőeszközök tarsadaloi tulajdpna /az össznépi tulajdon vezető szerepe esetén/ alapvet ően összhangot teremt az egyének, csoportok és az össztarsadalom érdekei közt." - Ez a formula azért kifogásolható, mert a szocialista tul ijdon és az emberek gazdasági cselekvése, tevékenysége elkülönül egymástól. "Az ön álló elszá molá s" c. téma mar nem ad sok ujat az érdekeltség kérdésiről az előbbi fejezetekben kifejtettekhez képest. Az elvontság és leegyszerűsítés hibája t .Ián itt érezhető a leginkább, mert ennél a témánál legnagyobb a lehetőség arra, ho ;y a gazdálkodási formákhoz közelítve a legkonkrétabban vetődjön fel az egyéni és társad ;lmi érdekeknek a gazdaságilag elkülönülő termelő alapegységek, a vállalatok közvetítésével megvalósuló Összeegyeztetésének problematikája. A je -yzet további átdolgozása során pl. részletesebbon és konkrétebben kellene írni már az önálló elszámolás jellemző vonásainak ismertetése során a vállalat gazdasági önállósága méreteiről, az önállóság növelése lehetőségéről és feltételeiről, továbbá az önállóság és közvetlen anyagi érdekeltság kapcsolatáról. A termelés "adminisztratív" irányításáról a "gazdasági" irányításra való áttérés valójában ;z egyéni és vállal :.ti érdekeltség, illetve az ehhez fűződő anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozásával, az o yáni ét? társadalmi érdek jobb összehangolását jelenti majd. Az említett elvi szempontoknak megfelelően kellene átdolgozni a fejezet utolsó részét, mely a vállalat tiszta jövedelme és az anyagi ösztönzés kérdését tárgyalja. Ka már nyilvánvalóan nem elégséges pl. a szoci alista váll .ilatok egymás közti "versenyéről" szólva csak a dogmatikus vagy a revizionista koncepció bírálataira szorítkozni, hanem pozitív formában kellene közeledni ehhez a kérdéshez, illetve utalni több szocialista országban megvalósításra kerülő intézkedések elvi, elméleti alapjaira. •"A l akós ság jövedelm ei _és oLjszb ásuk a szocialíz musb an" c. fejezetben az" anyagi Trcíe ceTtságmint az áTeaztas kategóriája szerepel, még sem ártana utalni már a téma bevezetőjében arra, hagy az egyéni ás a társadalmi érdek egybeesése a személyes jövedelmek elosztásában, a termelésben me valósított összehangoláson alapszik. Az egyén számára ez azt jelenti pl, hogy a munka szerinti elosztás a "mindenki képességei szerint" elv érvényesítésével párosuljon. Le- alább jelezni kellene, hogy a társ .Jalmi munkamegosztás ma megv .lósitott állapotában még távol vagyunk attól, hogy mindenki képességei szerint
