Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. október 26. - 1. Szóbeli tájékoztató az országos ideológiai konferenciáról. Előadó: Berei Andor tanszékvezető egy. tanár - 2. A felszabadulás 20. évfordulója alkalmából rendezendő tudományos ülésszak programja. Előadó: dr. Szabó Kálmán tudományos rektorhelyettes - 3. Egyéb

-15­Tapasztalatok szerint a középiskolai jellemzések még mindig eltulzozzák a pályázók erényeit, ugyanakkor a vállalatok véleményei lakonikus rövidséggel adják tudomásul sokkal in­kább a vállalat szándékait, mint a jelölt értékeit. A nemzetközi ismeretek és külker, szakra jelentkezőknél ta­pasztalható volt a szak nyújtotta perspektíva romantikus vagy sematikus értelmezése. Az oktatók körében problémát je­lentett, hogy helyes-e a nemzetközi szakra jelentkezőknél két nyelvet megkövetelni. Van olyan vélemény, hogy egy nyelv­ből is elegendő lenne vizsgát tenni, van azonban olyan véle­mény is, hogy a két nyelv vizsgakövetelményét a külker, szak­ra is ki kellene terjeszteni. A lány-pályázók magas száma miatt minden szakon magasabb lett a lányok aránya, mint tavaly, különösen a tanár-szakokon. Vannak olyan csoportok, ahol csak 1-2 l'iu van. Az előző évek­ben mindig visszatérő probléma volt a közgazdasági techni­kumot végzettek. A matematika példák kidolgozásánál figyelem­be vették a technikumok matematika tananyagát és a techniku­mot végzettek koncentrált behivása a felvételi vizsgára nagy­mértékben lehetővé tette ezen problémák megoldását. A titkosság kérdése: a tapasztalatok szerint nem a titkosság maga volt a lényeges, hanem ennek megszervezéséből származó előny: több idő állt rendelkezésre a dolgozatok kijavítására, másrészt csökkent a szubjektiv tényezők szerepe. Még mindig előfordul 0.5 - 1.5 pontérték különbség, ez befolyásolja a szóbeli felelet megítélését, másrészt ez a különbsgg sors­döntő lehet a pontminimum körül kialakuló felvételeknél. A szakközépiskolák, elsősorban a közgazdasági technikumok nemcsak az általános műveltséggel kapcsolatos ismeretek nyúj­tásával adósak, hanem megfelelő színvonalú szakmai művelt­ség nyújtásával is. A vizsgabizottságok általában biztosították a vizsgáztatás nyugodt légkörét. Célravezető volt először általános kérdé­seket feltenni, majd áttérni a pol.gazd. vagy történelem és matematika kérdésekre. Az Írásbeli tételek kidolgozásánál nagyobbfoku ellenőrzést kell megvalósítani es az ellenőrök felkészitésével külön kell foglalkozni. A felvételi bizottságban több minisztérium képviseltette ma­gát. A Honvédelmi Minisztérium képviselője jó magatartásával segítette munkát, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium képviselője inkább szük tárcaérdekeken keresztül nézte a ja­vaslatodat . Tobb tárca képviselőjének imcább a döntést el­fogadó szerepe volt. Az előfelvettek száma jelentősen növekedett, az uj honvédel­mi törvénnyel kapcsolatban. A vezető káderek gyermekeinél több vizsgáztató megállapítása szerint elé^ gyakori volt az alacsony tanulmányi eredmény, politikai tájékozatlanság, magatartásbeli hiányosság, ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom