Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. január 11. - 1. A tanárképzés rendszere és szervezete Egyetemünkön. Előadó: dr. Berend T. Iván dékán

- 17 anyagával kapcsolatos kérdésre. Bár non lényeges, de négis bizonyos differencia mutatkozik a vizsgaátlagok tekintetében a levelező hallgatók javára. Ennek okát igen neh3z megállapítani, hiszen a részükre tartott foglakozások gyakorisaa és vizsgaeredményeik között ellentmondás tapasztalható. Ugy véljük ózonban, ho;;y ebben közrejátszik részbon a nappali és esti tagozat előadásain elhangzottak visszakérdezése az emiitett tagozatok vizsgáin, részben, hogy a. levelező hallxatók sok esetben veöznek igénybe egyéni tanari segítséget, s nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy tanulmanyiatlagaik a kiegészítő tanárszakosok eredményeit is tartalmazzák. VII. A munkahelyek és az Egyetem kapcsolata A munkahelyek és az Egyetem kapcsolatában nár az elmúlt években is, de különösen a legutóbbi időben - komoly fordulat állott be. Lényegesen megváltozott a munkahelyek viszonya a felmerülő oktatási problémákhoz. Ez elsősorban a kötelező - szombati napra koncentrált - előadások bevezetésével magyarázhatók A munkahelyek az előadásokon veló részvételt fokozottabban ellenőrzik. A munkahelyek figyelmét hallgatókra irányítja az az uj módszer is, amely szerint a hallgatók tanulmányi munkájáról és eredményeiről a dékáni hivatalok közvetlenül a. munkahelyekjt értesitik, ellentétben a korábbi gyakorlattal, axiikor a táj Skozta.tást a főhatóságok kapták. A munkahelyek ós az Egyetem, szorosabb kapcsolatát tükrözi továbbá az is, hogy a. karok tö esetben /pl. vizsgahalasztás, évkihagyás engedélyezése, illetve eltanácsolás előtt/ kikérik a munkahely vezetőjének veleményét. A hallgatóktól szerzett információ alapján negemlithetjük, hogy a. kormányrendeletben biztosított munkaidőkedvezményt a tanulmányi szabadságot a munkahelyek általában biztosítják.