Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. május 3. - 1. Egy tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadó: dr. Kovács Károly adjunktus, a Szem. Csop. vezetője - 2. A nappali, az esti és levelező tagozat operatív tanterve az 1965/66. tanévre. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 3. A szakmai /termelési / gyakorlatok helye oktatásunkban. Előadó: dr. Szanyi Jenő docens, a Kereskedelmi Kar dékánja - 4. Egyebek

-19O y problémájával a nagy nyilvánosság előtt foglalkoznak ilyen kérdésekkel. Javasolja, hogy mind a vezetés, mind a munkagazdaságtan, szociológia problémáját a következő tanévben - gondos előkészítés után - az Egyetemi Tanács, vagy Kari Tanács, Tudományos Tanács napirendjére tűzzük, ug^yanaKkor biztosítani kell, ho^y megfelelő áttekintés is legyen erről, A kérdés felvetése és alapos kidolgozása is bizonyos tudományos értékű munkát jelenthet. Ha pl. a vezetés kérdésében Y/ilcsek és Forgács elvtársak, a munkagazdaságtan kérdésében Varga Sándor és Szikra Katalin - részint másokkal együtt - megfelelő elaborátumot készítenének, ennek megvitatása igen sok kérdés előrevitelét jelenthetné. Ezzel a három disciplinával való foglalkozásnak a következő évben komoly helyet kell juttatni a munkában, elsősorban nem a tanterv tárgyalásával, hanem a tartalmi munkával kapcsolatban. A szemináriumok vonatkozásában, ha túlzás is az, hogy egyes évfolyamokon 5-6 szeminárium szerepel és ha itt az átmenet sok nehézséget jelent is - emlékeztetni kell az Egyetemi Tanács azon határozatára, amely a szemináriumi és gyakorlati rendszer szétforgácsoltságának megszüntetéset célozta. Ebből a szempontból mégegyszer át kell tekinteni a jelen operativ tantervet. Itt ellentmondás van, mert az oktatás az intenziv formák felé halad, azonban ha egy hallgató 3-4 szemináriummal van megterhelve, az . majdnem kevesebbet jelent, mint egy szeminárium, amire fel is készül. Az osztott előadások tekintetében nem ugy áll szemben két felfogás, mint ahogy egyik hozzászóló felvetette, vagyvagy alapon, hanem a megosztás szempontjából lépcsőzetes fejlődést próbáltuk előirányozni; már a létszám szempontjából való osztás is előrehaladást jelent s a továbbiakban kell a tematikus bontás lehetőségét mérlegelnünk. A területi tervezési specializáció beolvasztása az általános elméleti szakba lényegében egyetértésre talál az Egyetemi Tanács részéről. Hangsúlyozni kell, hogy tekintsük ezt elvileg és gyakorlatilag beolvasztásnak és ne ugy s&óljurik erről, hogy a területi tervezési specializációt megszüntettük. Hadó elvtárs elaborátumot nyújtott be ebben a kérdésben, amelybenopponál a specializáció megszüntetése ellen. A^ feljegyzés alapállása a megszüntetésből indul ki. Pelkéri Bernát"elvtársat, hogy a most elhangzottak és a javaslat alapján ezt a kérdést mégegyszer vitassa meg fíadó elv-^ társsal. Valószinü, hogy most már Radó elvtárs opponálása i