Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. június 21. - 1. Javaslat a mérnök-közgazdász képzés továbbfejlesztése. Előadók: dr. Megyeri Endre dékán, dr. Szanyi Jenő dékán - 2. Tervezet a Közgazdász Továbbképző Tagozat továbbfejlesztésére. Előadó: dr. Forgács Tibor, a Továbbképző Tagozat igazgatója - 3. A külföldi hallgatók speciális tanterve. Előadó: Bikics István oktatási rektorhelyettes - 4. Egyebek

-16J* B e r e i Andor: Az előterjesztésben szó van arról, hogy amennyiben a küldő ország kéri, meghatározott szakra képezzük ki a hallgatót, ezt a kérést teljesitjük az illető szak programja alapján. Iia ezt érvényben tartjuk, nem fog-e ez a centrumképzés lerombolására vezetni, ha nem is az első, de a további években. - Egyébként az előterjesztéssel egyetért. R é c z e i László: A jogi studiáum a 3. félévben van beállitva és sem előtte, sem utána semmi. Kérdezi, hogy meg van ez beszélve Csanádi elvtárssal. B i k 1 c s István: A Minisztérium szerint a küldő országok fő igénye az, ami az anyagban szerepel; elképzelhető, hogy néhány hallgató a küldő ország igénye szerint más szakon tanuljon. Ezekere a hallgatókra vonatkozólag is bizonyos elemeket át kell venni ebből a tantervből, elsősorban az alternatív tárgyak vonatkozásában. A jogi tárggyal kapcsolatban most nem tud válaszolni, valószínűleg olyan anyagrész elhagyásáról van szó, amely a külföldi hallgatóknak nem fontos. Kahulits László: Véleménye szerint a Minisztériumot fel kellene hivni arra, hogy külföldiek számára egy szakot tegyünk lehetővé. Ha más igények vannak, igénybe kell venni a különböző főiskolákat is. Ha nem csinálunk koncentrációt, teljes határozottsággal, nem tudjuk megakadályozni a teljes szétforgácsoltságot. A külföldiek vonatkozásában a fő probléma, hogy nekik egészen külön anyagokat kellene kidolgozni, mert enélkül rendkivül alacsony hatékonyságú az oktatásuk. Kovács Géza: Az előterjesztéssel egyetért. A külföldi hallgatók számára készitendő tananyagok plusz-munkát jelentenek a tanszékeknek. Egyértelmű, hogy az eltérítésnek az az elve, hogy egyes tananyag-részekre kevéssé van szükségük a külföldi hallgatóknak és ezeket hagyjuk ki. Egyetért azzal, hogy nem tekinthetünk el attól a körülménytől, hogy milyen felkészültséggel jönnek az Egyetemre, s ebben még a jelenlegi nél is messzebb kellene menni. Eddig az előkészitő tanfolyam után többé-kevésbé automatikusan kerültek az Egyetemre. Egyet ért azzal a javaslattal, hogy aki alkalmatlan egyetemi tanulmányokra, ne kerüljön az Egyetemre és hogy esetleg más vagy több tárgyat tanitsanak az előkészités során. A külföldi hall gatók jelentős részét jobban elő lehetne késziteni az Egyetem re, hogyha nem kerülnének automatikusan egy év után az Egyetemre, hanem szükség esetén meg lehetne hosszabbítani az előkészités idejét ós valamiféle vizsga vagy ellenőrzés alapján döntenénk felvételükben. Ez esetben fele annyi lenne a probléma, mint most. Már a múltkoriban felvetette, hogy nem lenne-e célszerű, ha a magyar nyelv után második nyelvként oroszt tanulnának a kül földi hallgatók, még akkor is, ha most ezzel szemben esetleg