Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. december 21. - 1. Előterjesztés az esti és levelező oktatásról. Előadó: dr. László Imre oktatási rektorhelyettes - 2. A Nemzetközi ismeretek szak tanterve. Előadó: dr. Réczei László tanszékvezető egy. tanár - 3. Egyebek

-loEppen ezért türelemre van sgükség és arra, hogy ne kezdjünk nyilt vitát ebben a kérdésbén, mert ez csak az imperialistáknak használ. Ugyanakkor látni kell, hogy vannak reális ellentmondások a szocialista országok között, pl. gazdasági téren és a KGST-n belül is. Ezek forrása a szocialista országok különböző fejlettségi foka. > A szuverenitás kérdése ilyen ellentmondások forrásává válhat, folt olyan hozzászólás, amely $zt hangsúlyozta, hogy az integráció minden esetben a szuverénxtás ellen hat. Ezzel szemben Szirmai elvtárs azt mondta, hogy nem lehet egyenlőségi jelet tenni kapitalista és szocialista integráció között és legalábbis az adott fejlettségi fokon ugy akarjuk folytatni az együttmüködpst, hogy az egyes országok szuverénitása fennmaradjon. Erőteljesen leszögeztek azt a teteit, hogy a nacionalizmus ellen ugy lehet eredmé,4 nyesen harcolni, ha mindenki elsősorban saját nacionalizmusa ellen harcol. Az ateista nevelés kérdés

e: A kérdést az teszi aktuálissá, hogy mint az elvtársak tudják, az utolsó hetekben az egyházzal való viszony normalizálásával a fejlődés uj fokát értük el. Ezt sokan ugy értelmezik, mint az egyház elleni ideológiai harc megszüntetése felé tett lépést. Eia természetesen helytelen felfogás. Az egyházzal történt megegyezés, amely lényegében a Vatikán visszavonulását jelenti, éppen ennek az ideológiai harcnak az eredménye, vagy legalábbis annak is. A hivőkkel való politikai együttműködés követelménye a szocializmus felépítéséért folytatott harcnak, tehát a szövetségbe való bevonásnak, ebből azonban nem az következik, hogy a világnézeti harcot abba kell hagyni, hanem ugy kell azt folytatni, mint a közös uton járó hivők és nem hivők közötti eszmecserét. Látnunk,kell hogy mi vezet az országon belül a vallásos nézetek eléggé jelentős körben való fennmaradására, hogy abbén szerepet játszik továbbra is bizonyos erőktől való félelem. Sok esetben a hivők vallásba menekülését az idézi elő, hogy kevés támogatást kapnak a társadalomtól, ezért magányosnak érzik magukat. Ebből az következik, hogy nem elvont isten-hit elleni harc a legjobb formája a vallásosság elleni harcnak, hanem az idealista világkép elleni harc, hogy meggyőzzük a hivöket arról, hogy nincs tényleges alapja a félelmeiknek és nagy szerepet kell adni a társadalmi segitőkészségnek, vagyis hogy ezeknek az elhagyott embereknek megmutassuk, hogy a társadalom törődik velük. Az ifjúság és az oktatás kérdés

e: Ezzel kapcsolatban megjelent Gosztonyi elvtárs cikke a Népszabadságban, amely nagyrészt felszólalására támaszkodik. Az értekezlet egyetértett abban, hogy nem volna helyes pesszimista módon megitélni az ifjúság ideológiai állapotát. Ugyanakkor azonban leszögezték, hogy amikor nagy eredményeket értünk el az oktatás kiterjesztéseben, a nevelésben elért eredmények messze elmaradtak ettől. Mig az általános iskolában a nevelő szerepe meglehetősen