Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. május 25. - 1. A modern polgári elméletek oktatása és bírálata Egyetemünkön. Előadó: Berei Andor egy. tanár - 2. Az 1964/65. tanév operatív tanterve. Előadó: Bikics István
\ - 3 - /A várija a tanszók az idevonatkozó anyagokat fejleszteni. Vitatható az az álláspont f hogy a legjelentősebb polgári 9Inéletek ismertetésére nincs szükség a pénzügy tanszék tananyagainak keretében. . . A pénzügyek elméletében feltétlenül helye lehet polgári nézetek bírálatának. 5*/ A népgazda sá g tervezése c, v tjfflanyaj^ A Népgazdaság tervezése c. tárgy Írott tananyagában jelenleg polgári elméletekkel, tőkés tervezési módszerekkel csak keveset foglalkoznak. A jelenlegi könyv csupán-három témakörrel kapcsolatban tartalmaz'polgári vonatkozásokat: 1,/ A burzsoá tervezési kísérletekről nyújtanak ideológiai-politikai értékelést, 2./ a népgazdasági mérlegrendszer tárgyalásánál ismertetik a sakktáblamér-leget, érintve ennek az inpout-output módszerrel való kapcsolatát is. Itt megjegyzzük, célszerűnek látnánk, ha kritikailag.ismertetnék^ magát az inpout-output módszert is. 3•/ A közlekedés- és hírközlés teljesítményének tervezése c. fejezetben ismertetik a lineáris programozás alkalmazásának lehetőségeit. Itt célszerűnek látszana a lineáris programozásnak egyes polgári elméletekkel való kapcsolatát is megvitatni. A tanszék az előadásokon bővebben foglalkozik polgári .elméletekkel, módszerekkel. Egyrészt részletesebben tárgyalják a tervszerüsitési kísérleteket, másrészt a terv-matematika szakon féléven át tanítják a népgazdasági mérlegrendszert, és ennek keretében részletesebb feldolgozásra kerülnek tőkés matematikai modellek, köztük növekedési problémák is. Javaslataink; Az első fejezetben tárgyalni lehetne a tőkés állam gazdasági szerepére vonatkozó polgári elméleteket, a polgári közgazdaságtan részéről-megnyilvánuló tanadásokat, a szocialista tervgazdasággal szemben. Ehhez a témakörhöz kapcsolódhatna, a tőkés tervszerüsitési kísérletek tárgyalása is. A második-harmadik fejezetben lehetne adni a polgári mérlegmódszerek tárgyalását és bírálatát. A negyedik, Ötödik, hatodik fejezetben beszélni lehetne a makroökonomiai termelési függvényekről. A negyediktől a kilencedik fejezetig ismertetni lehetne különböző programozási, döntési modelleket. Az* épitőipar termelésének tervezése c. fejezetben tárgyalni lehetne azokat a sajátos• - vonásokat, amelyekkel a polgári közgazdák szerint az épitőipar rendelkezik az újratermelés társadalmi folyamatában. • A kilencedik- fejezetben érinteni lehetne a külkereskedelem szerepére vonatkozó polgári elméleteket a.gazdasági növekedésben. A tizenegyedik fejezetben helyet kaphatnának azok a polgári elméletek, amelyek arra vonatkoznak, milyen hatása van a. lakosság számbeli növekedésé-' nek, korszerinti megoszlásának, a kulturális, kommunális kiadásokra. A tizenkettedik fejezetben lehetne tárgyalni a beruházások gazdasá-• V gosságára, a beruházás igényességre vonatkozó polgári számításokat. A tizenharmadik fejezetben érdemes lenne foglalkozni a technikai fejlődés főbb formáival a polgári növekedési elméletekben. Érinteni lehetne az önköltség és a termelési volumen mennyiségi kapcsolatára