Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. január 20. - 1. Oktatási módszereink korszerűsítéséről. Előadó: dr. Berend T. Iván dékán - 2. Egyéb
-6 a jc.vcslatbon szereplő óraszámcsökkentéseket és azok't a reform-tanterv boa érvényesítse. Az oktatási rektorhelyettes dolgozza ki a javaslatban návszerint nem emiitett 60 órás előadási keretet meghaladó tárgyak átlagos és arányos óraszámcsökkentésének tervezetét. Az óraszámok csökkentése által felszabadított időt, mint utaltunk rá, részben alternativ tantárgyak beiktatására hasznosíthatjuk. Alternativ tantárgyak bevezetése az első két évfolyamon nem látszik szükségesnek. /A javasolt óraszámcsökkentés ellenére azonban a kötelező óraszám az I. évfolyamon Változatlanul átlagosan 28-29, a II. évfolyamon 26 óra körül mozogna, részben a tantárgyi koncentráció, részben az alternativ szeminárium beiktatása következtében./ A felsőbb évfolyamokon, a szaktárgyak oktatásának kiegászitéso érdekében azonban az alternativ tárgyak sok előnyt Ígérnek, A fő szakmai kollégiumok mellett tehát 2-4 alternativ kollégiumot kellene szakonként meghirdetni, amelyek közül egyet-kettőt a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak. Hangsúlyozni kivánjuk, hogy ez nem a spocia- £ lista képzés szükségletét szolgálná, hanem a szaktárgyak oktatását mélyítené el, egészitená ki. Az alternativ kollégiumok körát három, eltérő jellegű csoportra tagolhatjuk: egyrészt a közgazdászképzésből ma részben hiányzó fun kcionáli s , tárgyakra. Ezek soráhan a beruházási politika, az anyaggazdáTklxfás, á munkaerőgazdálkodás, területi tervezés és "telepités, árpolitika, munkaszociológia önálló meghirdetése látszik reálisnak, hiszen vagy egyes szakok számára máris oktatott tárgyakról van szó, vagy egyes oktatóink több éves kutatási munkája nyújt biztosítékot a 2-3 év múlva sorrakerülő előadáshoz. A másik csoportot az ágaz ati jellegű tárgyak képeznék, többek között a városgazdálkodás, a közlekedési szak számára a szállítmányozás, városi közlekedés, a külkereskedelmi szak számára a jog, illetve nemzetközi pénzügyekből tervezett speciális kollégium, a mezőgazdaság üzemtana speciális kollégium, a szövetkezeti kereskedelem speciális kollégium. Végül az alternatív tárgyak harmadik csoportját a más szak ok szaktárgyaina k felvétele képezhetné. Sz sok esetben szükeeges kiégészi10s"t a képezhet a. közgazdasági szakismeretek elmélyítéséhez. Ehhez azonban ^ feltétlenül szükséges, hogyha szakos hallgatóknak előadott tárgy valamely rövidített kivonatát oktassák, hanem lehetőleg az érdekelt szak számára kialakított változatot. Az alternativ tárgyak esetében tehát részben meglévő tananyagokról lenne szó, részben azonban uj tárgyak kialakítása is szükséges. Hiba l^nno, ha csakis a jelenleg rendelkezésre álló anyagokra ápitenáníc, s nem hasznosítanánk e formát a képzés tartalmi elmélyítésére. Említést érdemel a felső éves alternativ tárgyak beiktatása ellen említett fő érv: kérdéses, hogy nem lenne-e célszerűbb az órakeretet mégis a fő szaktárgyak előadására felhasználni, hogy azt jobban elsajátítsák, semmint a nagyon is bizonytalan hallgatói érdeklődés után menni és kotes értékű alternativ kollégiumokat beiktatni. Ez az érvelés azonban nem állja meg a helyét, hiszen az előadások említett óraszámcsökkentése az ugyancsak jelzett előadás felfogás mellett nem gyengíti az előadások és általában az oktatás hatását,
