Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1964. február 10. - 1. Az Egyetemen folyó matematikai oktatás helyzete. Előadó: Dr. Szép Jenő egy. tanár - 2. Egyéb

5 1 n 8 k t Néhány észrevételt sok vonat Rozisban lénye^ébaa er.yatért iod elvtárssal* Amikor leivotetta azt a klr1 . a matematikai alapképzés itt javasolt rendjének ujóiaroe vizsgálása, illetve a közgazdasági alapkésés színvonalának emelése igen fontos feladat, nem azt az álláspontját kérdŐjelezte meg a bizottságnak, hogy szUnség van ezekre az ágmtera - linaária algeb a, analizia, valószínűségezárnitás - iimnem arra utalt, hogy szakból mennyit és hogyan oktassa a kanszik, i'eljsssn egyé tért azzal, hogy az alkálmasáaoka t saá» les értelembe adni az I. évben a matematika oktatás karétS* •>sn nsm lehet, de leidet előrehaladni már az alapképzésnél a közgazdasági szemlélet felé, e közgazdasági péld Ik alkalmazása felé* ksm arra gondol, bogi az anyag leadtsa után mondják meg, milyen lehetőség nyillk a felhasználásra, az ugyan nem árt, de sokat nec. is használ, azonban már majának a matematikai alapképzésnek közgazdasági megközelítése az Egyeteo igényeihez való idomulást jelent. • zaiko; - - »iií íi alap.:é;>zó;Nr.U von ozó ;sl. - ír. i í ' , mikuooknál, *Sg? gondot okoz, hogy minél inkább alkalmazzák a matematikai alapképzést ahnaoz, hogy fizikusokat, kémikusokat képeznek és önnek megfelelően ez az alapképzés nagyon különbözhet felépítés szempontjából attól, amit pl. tanai-kép&és során oktatná*. .9 a knz azdász hal ;;ntók kozdeUU io.;.ve 1 tják, ho; kk:; c daságl problémák matematikai megalapozásáról van szó, akkor ez sokat jelent az érdektelenség leküzdésében is. Valóban sl L . : .1 a .Ü. • ki; . ;i alópda'l c el. ••'•L ban. azonban ez az e ;yik legfontosabb térülőt, ahol előre kell lépni. A aáaik fő kérdés a szaktárgyak ma téma tisálása* Sbben a vonatkozásban ki kell emelni Vlncze elvtárs javaslat .t hogy centrum, vagy nem centrum formájában, de a matamatikunak vegyék fel a kapcsolatot az illető szaktanszékekkel ér* slvamsák el az anyagokat, vizsgálják meg és mutassanak rá s mato— suti ka alkalmazásának lehetőségeire. Uem elég, ho^y az illotő szaktanszék vezetője kérje fel erre a matamati kasokat, á&yslőre még komoly nehézséget jelent, hofjy a szaktanszékük ismerik fel ezeket a lehetőségeket. A módszertan kérdésé be a, ha e^y kívülálló hallgatta voiiv; a tanács vitáját, az lett volna az érzése, hogy az áthidalást ugy is fel lehet vetni, ho y meg keli próbálni közös nyelvem beszélni köz azdászok és matematikusok kőzött. 2z a szemléleten múlik, ka komoly lépést tudunk tenni áthidalás vonatkozási baa, ez nagyon fontos lenr.e. ieg kell teremteni a lehetíaégét a matematika alkalmazázának a gyakorlatban. Az egyik feltetel, amit meg kell teremteni, olyan közgazdászok képzése, akik alkalmazni tudják a mateme** tikU. gyakran emlegetjUk a hallgatók előképzettségének hiányosságait, nehézségeiket a matematika tanulásában. Jő, ho y látjuk, ho y ezek a problémák más egyetemeken la fennállna * %yik legdöntőbb kérdés, hogy a politikai gazdaságtant 5a a atematlkát megtanulják a hallgatók. Azonban figyelembe kall venni, hogy gyakran egyes hallgatók e yiket se tanulják a másikra való hivatkozással* Ksm mindi, teljesen hiteles ez a