Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. február 10. - 1. Az Egyetemen folyó matematikai oktatás helyzete. Előadó: Dr. Szép Jenő egy. tanár - 2. Egyéb
-6Licj a S sáiai tóközpontban állítsunk fel modellezc? csoportot* tfoflt.iiat külön Umnzé&et hozzunk létre, Hasznos volna, ha a közvetlenül &15t tünk álló feladatok mor oldása azenpontjából iiáron kérdés állna a vita elSterébenj 1./ a tapasztalatok kérdést* amelyeknek ruegitéléoe olé£. é iönbözS, Ha ab ól fait ad* h»gy a bizottság neia foglalkozott «ft» zal* hogy aogpróbálja elemezni az eddigi tapasztálatokét f m oktatás hatékonyságátf 2./ milyen utódon lehetne a umtm^limA alapképzést javítani o a raatematikai alapképzést közgazdasági bbá tenni* jobban alkalmazni ahhoz* hogy küz, aMászok xaatesatikai alapképzéséről van szó? 3./ rai lenne a lege -1szer-ibb módja annak* hogy a k8*&azd*íá 1 szakképzést aatoiaatlzáljuk belátható Idán belül. B o d l?éter t A bizottság sauakája során a matematikai alapoktatás didaktikai problémáinak viza gála táfcajf és az oktatás közvetlenül értékelheti eredményességűnek kérdésébe ÜSÍU mnt bele. Ehhez egészen atás jelle ó vizsgálat kellett volna, órá— kat* vizsgákat látogatni* 9 lő adásokat raehallgatal stb. teivjJ. kapcsolatban a bizottság állást foglalt* az a progranaz >rtt anyag kérdése volt* Itt rendkívül nagy súllyal vizsgálták: azt a kérdést* hogy a iíözgaadaságtudosdíiyi Sgyetea aatemtike oktatásával foglalkoznak és nem valamilyen oktatással általában éa azt vizsgálták* hogy egy 1963-64-boa folyó közgazdász képzésben szükség van-e a aateaatlka ezen ágainak oktatására va y non* Kanok alapján jutottak annak iiÁigállapltására* hogy v etematika oktatásának 3 fo ágára aziUség van és az aaya, kiválasztása helyes* ezt nem kell b5viteni, Olyan faogáilapitáno., jaint amire pl. Forgács elvtára utalt irásos hozzászólásábaa* megvitatható javaslatok* de ezek egy-egy 2 órás el5adá«bar; miniLösze lo-lí? perces anyagrészeket érintenek. A metodikai tárgyak kérdése* az előterjesztésnek ez a tíüzq ugy látnzik* nőm elég világos. on oisődle.;esen tanszó . !•'..»sitésérél van szó* ez csak bizonyos szervezeti konzekvenciája annak a vélei&énynek* ahogy a bizottság a tárgyak jellegét m itételte. Véleaínyük szerint vannak olyan tárgyak - ezeket kövezték Metodikai tárgyaknak - amelyek ne*a tekinthetek ewm az Sgyeteaen egyszerűen aateemtikai tárgyaknak* nem tekinthetek egyértelaUen a közgazdaságtudomány valaraely fejezetének aoss, aert ezek a tárgyak felépítésüket tekintve matematikai jellegnek, tehát a tételeknek etet tematikai eszközökkel való Mzo nyitása szerepei bennik. ttaa egyszerűen matematikai tárgyak se, íaert bizonyos gazdasági döntési problémákat tárgyalnak, ilyen jellegil oktatás aexs teszi feleslegessé, sot taegkövei ill a szaktárgyakon beleli konkrét alkalmazások oktatását* Jfelnerfilt, hogy hol a határ *c hogyan váljék ol a kétféle oltat a. Sea lehet elvi határt aogfegalrrtaznl* példán kereajttil lehetne csak érzékeltetni, Pl. a szállítási problémí ezt a lineáris algebrai ostatás során a hallgatók Megtanulják. A szállítási probléma tatfgoldása során felhasználják ezeket as ISN laretflúot v .ál á*-*t * •• • iák arra, ho y • :ek a aódezsro
