Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1964. február 28. - 1. Az 1963. évi tudományos terv teljesítése. Előadó: Dr. Szabó Kálmán tudományos rektorhelyettes - 2. A programok kidolgozásának állása, a tananyagok korszerűsítésének kérdései a Kereskedelmi Karon. Előadó: Dr. Szanyi Jenő dékán - 3. Egyéb

ad,3./ A kutatás ellátottságival kapcsolatban mindenekelőtt az a legfőbb probléma, hogy Egyetemünkön a tudományos munka gyakorlatilag segédmunkaerők nélkül folyik, 1963-biűi három tanszéki könyvtáros volt, A jelenleg rendelkezésre álló adminisztratív munkaerők sok esetben még az oktatással kapcsolatos anyagok, le-gépelését sem képesek időben teljesiteni, s igy a túdományos munkával összefüggő anyagok leírása teljesen háttérbe szorul. Ez érthető is, hiszen átlagosan 8 óktaróra jut egy adminisztrátor. 1963-ban egyes tanszékeken időnként egészen krónikussá vált a gépirási kapacitás hiánya. Különösen sok időt rabolt el az érdemi tudományos munkától az, hogy tanszékeink nem rendelkeztek egyéb tudományos segéderőkkel /statisztikus, dokumentátor stb,/. Az Egyetemen folyó kutatómunkához szükséges szakirodalom általában időben rendelkezésre állt, A magvar népgazdasággal kapcsolatos kutatásokhoz szükséges statisztikai adatok megszerzésére is általában van lehetőség Problémát jelenleg inkább az adatok feldolgozása jelent, amely egyes kutai tásoknál a témával- foglalkozó oktatóktól nagyon sok mechanikus munkát igényel. Egyetemünk tanszékei 1963-ban forma szerint összesen 3.846.000 Ft-ot használtak fel kutatási célokra. Ez azonoan korántsem jelenti, hogy a kutatómunka anyagi ellátottsága kielégitő volt. Ezt több tény is mutatja. A fenti összegből 3.442.ooo~et az oktatók évi tényleges bruttó béralapjának 5o %-a tett ki. Ez az összeg azonban-^ nint'.az oktatók béralapja a kutatómunka kötelező előirása és tervkötelezettsége előtt is a tanszékek rendelkezésére állt. Ezen kivül, mint ahogy kimutattuk, az oktatók többsége ténylegesen nem fordíthatja munkaidejének 1/3-át kutatásra, következésképpen indokolatlan a béralap felének /amely a béralap 1/3-ából és az anyagi kiadások 1/3-ából tevődik össze/ kutatási ráfordításként való kezelése. A tudományos kútatásokra a Művelődésügyi Minisztériumtól és az MTA-tól összesen 4o4.131 Ft-ot.'.kaptak tanszékeink."Ebből az összegből & Művelődésügyi Minisztérium 189.5 ezret, az MTA 214.6 ezret folyósított. ' A Művelődésügyi Minisztérium a rault évben összesen ténylegesen 299.7 6zer Ft-ot adott tudományos célokra az Egyetemnek. Ebből az összegből azonban llo,2 ezer Ft-ot a MIGÉRT-nél lekötött 5 db villanyirógép, 2 db automata számológép és 1 db félautomatá számológép tesz ki, amelyeket 1963-ban a vállalat nem tudott leszállítani. A tudományos kutatási fejlesztési alapból az emiitett irányitószervek az Altalános kárhoz tartozó tanszékeknek 91.1 ezer, az Ip3ri'karho2 tartozóknák 48,4 ezer, a Kereskedelmi karhoz tartozóknak 264„5 ezer Ft-ot juttattak. A tudományos kutatási fejlesztési alapból azonban tanszékeink 1963-ban a valóságban csak 194 ezer Ft-ot kaptak, mivel az egész összegből 21o.l Ft-ot a Belkereskedelmi tanszék mellé telepitett akadémiai AfróÁzsiai Kutatócsoport kapott. /Itt kell megjegyezni azt a sajnálatos tényt, hogy a Belkereskedelmi tanszék az MTA-tól tudományos kutatási célokra nem kapott támogatást, s igy egy, az előfcő években megkezdett hasznos témájának kutatását abba kellett hagynia./