Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1964. március 9. - 1. Doktorrá avatás - 2. Egy. tanári és docensi pályázatok elbírálása. Előadók: a bizottságok elnökei - 3. Címzetes egy tanári / docensi / javaslatok elbírálása. Előadó: Kovács Károly, a Személyzeti Csoport vezetője - 4. Egyéb
-14Forgács Tibor: A C. szakot csak a két egyetem együttesen tudja megoldani. A D. szak problémája: Amit jelentleg kereskedelmi ismeretek cimén tanitanak, nem teljesen azonos azzal, amit a szak-középiskolákban fognak tanitani. Akkor lehet arról beszélni, hogy a B. szak keretében oldjuk meg a kérdést, ha azonos anyagot akarnak oktatni a szak-középiskolákban. Vannak kétleyei a jelenlegi B. szak hatékonyságát illetően is. Ezt még bőviteni a kereskedelmi ismeretekkel nem biztos, hogy célszerű leaz. Véleménye szerint az előterjesztés b./ variációját kell elfogadni, annak ellenére, hogy a kételyek fennállnak. Tapasztalatok szerint jobban megfelelnek a követelményeknek azok a tanárok, akik belkereskedelmi szakon végeztek és tanári továbbképzésben részesültek, mint azok, akik B. tanár szakon végeztek. B e r e i Andor: Ellentmondás van abban, hogy panaszkodunk a túlterhelés miatt ás ugyanakkor bővitjük a szakok számát. Ebből a szempontból nem ért egyet a tanár szak további kiterjesztésével, C. szak létrehozásával, ahol az alap-szak nyilván a kémia és nem az áruismeret lesz. Véleménye szerint nem feltétlenül Budapesten kell folynia ennek a képzésnek, vidéki egyetemeken is van kémia oktatás. B i k i c s István: A javaslat az uj tanárszak létesitésére nem az Egyetemtől indult ki. 15 éve nincs megoldva ez a kérdés. Más egyetemek is felvethetik, hogy náluk van ugyan kémia oktatás , de nincs technológia, nem beszélve arról, hogy itt bizonyos politikai gazdaságtan, stb. oktatásáról is szó van. Figyelembe kell venni azt is, hogy egy-egy tanszék fejlődésére is nagy hatással lehet egy uj szak létrehozása. Helytelen a közgazdasági tárgyakkal összekapcsolni az áruismeret tárgyat, mert ez speciális természettudományos ismereteket követel. Véleménye szerint csak két variáció lehetséges: vagy nálunk, vagy az ELTE-n folyhat ez az oktatás. Az ELTE nem akarja vállalni, Egyetemünkön is véleménye szerint több millió forint beruházást ig ényelne. Kahulits László: Hem hiszi, hogy megengedhető, hogy néhány emberéit gazdaságföldrajz szakos képzést tartsunk fenn. Nem ért egyet az érveléssel sem, hogy elmélyiti a politikai gazdaságtant, hogy az ELTE-n képzett földrajz szakos tanárok nes olyan tanárok, mint akikre szükség van. A képzés közelítésének irányvonala sem indokolja, hogy ket helyen folyjék ez a képzés. Az áruismereti tanárképzést véleménye szerint nem szabad vállalni, ezt megerősiti Bikics elvtárs felszólalása is. Ugyanezen az alapon képezhetnénk matematika tanárokat is a közgazdasági középiskolák számára. Nem indokolja az sem, hogy egyedül nálunk van Technológia Tanszék. Csanádi György: A földrajz szakos képzésnél figyelembe kell venni, hogy még nem kialakult tantervileg, hogy mit fognak tanitani a középiskolákban. A D. szakos képzés ügyében véleménye szerint nem tudunk állást foglalni, mert nem tudjuk, mi van a kereskedelmi ismeretekben.