Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. február 19. - 1. A népgazdasági tervezés [tantárgy] programja

? 5 Ö fejezetekben bemutatni, mert egy sor kérdés nem jelenik meg mint ágazati tervezési feladat, pl. a húszéves tervezésnek milyen problémákat kell megoldani a lakosság anyagi és kulturális szükségletei kielégitése tekintetében.Beszélni kellene a tudomány szerepéről a népgazdasági tervezésben, bár erről van az anyagban néhány sor. Nem becsüli le a mérlegmódszer jelentőségét, de nem lehet mondani hogy ennek alkalmazásával a népgazdasági tervezés módszerét továbbfejlesztjük. A népgazdasági tervezés ennél sokrétűbb és lényeges módszere az, amivel a húszéves tervezésnél találkozunk, leginkább az, hogy hogyan lehet igénybevenni a közgazdasági, műszaki tudományok közreműködését a népgazdasági tervezésben. Egyetért Berei elvtársnak a történelmi tapasztalatokra vonatkozó megjegyzésével. Egyetért Péter elvtárssal, hogy többet kellene adni a fogalmak tisztázása tekintetében. 'Meg kellene fontolni, hogy a strukturán nem lehetne-e változtatni olyan értelemben, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a népgazdaság fejlődésének aktuális feladatai és megvilágítani a tervrendszer egyes problémaköreit, bemutatva, hogy ezek megoldására a tervezés milyen módszereket alkalmaz. % Megyeri Endre: Véleménye szerint a strukturán változtatni kell. Az elvi-módszertani bevezető utá$ olyan résznek kellene következni, "amely a fejlődést meghatározó fő tényezőket tárja fel, pl. felhalmozás, fogyasztás, anyagigényesség, a lakosság növekedése, a technikai felszereltség növekedése, tehát komplex fejezetekre gondol, amelyek után szűkebb terjedelmű ágazati problematikának a tárgyalása következhetne. Ezzel az átfedések is csökkenthetők. Erősíteni kellene a paraméterek vizsgálatát, a beruházások vizsgálata, termelékenység és anyagi ellátottság közötti összefüggések vizsgálata, ezek határozzák meg a népgazdaság mozgását és ezekre a kérdésekre az ágazati gazdaságtaank kevéssé térnek ki. M orva Tamás: A meglévő program alapvetően az éves tervezés tapasztalatait tükrözi és egy néhány vonatkozásban már tartalmaz olyan elemeket, amelyek mutatják, hogy más összefüggésben hogyan jelentkeznek a problémák. A felépítés is erre mutat, pl. a beruházások helye és szerepe megfelel az éves tervezésben betöltött szerepüknek, a hosszú távlatú tervezésben más helye és szerepe van. Nehézséget jelent, hogy annak van módszertana, hogy éves viszonylatban hogyan kell kidolgozni a mérleget, de teljesen kidolgozatlan, hogy ez a húszéves tervezéssel kapcsolatban. Az anyag véleménye szerint egy átmeneti állapotot tükröz. Példaként fel lehet hozni az ár-tervezést is, amely az éves tervezésben adott, de hosszú távlatú tervezés szempontjából korántsem ilyen stabil és elméletileg is sok probléma van. Arról lemondani, hogy az éves tervezésnek szilárd, kidolgozottabb alapösszefüggósieről képet adjunk, nem lehet, enélkül nem lehet összefüggő, a gyakorlatnak megfelelő képet adni. A külön történeti rész kérdéséhez: a program nem egészen tükrözi az oktatott tananyagot, amelyben bővebben van szó erről. Véle-