Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. április 26. - 1. A VIII. kongresszus anyaga feldolgozásának tapasztalatai. Előadók: László Imre és Pach Zsigmond Pál - 2. Javaslat az Egyetem szervezeti felépítésének megjavítására. Előadó: Berei Andor - 3. Egyéb

-5Sok hallgató a szocializmus teljes felépítését, bizonyos termékbőség elérésével azonosította. A témával kapcsolatban nagyobb vitát kiváltó kérdés a szocialista nemzeti egység volt. Az merült fel, hogy'a szocialista nemzeti egység nem gyongiti-e a párt vezető szerepet. Társadalmunk osztályszerkezetének átalakulásával kapcsolatban az egységes paraszti osztály kialakulásának kérdése váltott ki komoly vitát. Felvetették, hogy a tsz-ekben még jelentősen érezhető a múltban kialakult gazdasági különbség az egyes tagok között és igy a munka szerinti elosztás helyes^ érvényesüléséről még nem beszélhet ütik. *> E témacsoportok belül a hallgatók egy része felvetette a mezőgazdasági kollektivizálás önkéntességének kérdését. Egyesek helyi példákra hivatkozva kétségbevonták ezt. A hallgatók nagy többsége azonban helyesen tudott állást foglalni ebben a kérdésben. Az önkéntességet egyesek ugy fogták fel", mint ösztönösséget ésspontaneitást. Ez a fajta önkéntesség nem volt általános jellemzője a kollektivizálásnak. Ez a vélemény azonban nem vezetett el az adott hallgatóknál a kollektivizálás szükségességének tagadásához. Olyan vélemény alakult ki, hogy a kollektivizálást akár akarta a parasztság, akár nem, végre kellett hajtani, mert országos érdek volt. Nem minden csoportban sikerült rámutatni arra, hogy az önkéntesség konkrét tartalma helytől, időtől, körülményektől függően változó. -íéhány hallgató nem értett egyet azzal, hogy a városból falura kerülő tsz. elnökök dupla, fizetést kapnak. A párt szövetségi politikájával a hallgatók egyetértenek. Egyes, faluról származó hallgatóknál azonban "szektás" megnyilatkozásokkal is találkoztunk. A mezőgazdaság fejlesztésére az állam rendkivül sokat áldoz, ugyanakkor igen sok esetben nem dolgoznak becsületesen. Ilyen körülmények között az állami támogatás nem hozza meg a kivánt eredményt. Felvete ,ték a hallgatók, hogy az államnak erélyesebben be kell nyúlni a szövetkezetekben tapasztalt munkafegyelem-sértésekbe , mert most az önállóságra hivatkozva senki sem törődik velük. A nemzeti egység kérdésében általában helyes állásfoglalásokkal találkoztunk. Voltak azonban olyan hangok, hogy vajon az egypártrendszer nem dogmatikus nézetek miatt van-e nálunk. Ezzel kapcsolatban felvetették a korábbi koaliciós pártokkal szemben vétett hibákat. Olyan vélemény is elhangzott, amely szerint a nemzeti 'egységen és az osztályazövetségen belül nem lehet semmiíéle osztályharc, mert az egység, illetve a szövetség felbomlását jelentené. Gyakorlati példákkal sikerült bizonyítani, hogy a kettő nem egymást kizáró ellentét.