Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962

1962. február 13. - 1. Az Ipari szak tematikája. Előadók: dr. László Imre és dr. Wilcsek Jenő - 2. A tanárképző szakot felülvizsgáló bizottság jelentése. Előadó: dr. Berend Iván

•4A tananyagot és vizsgakövetelményeket ugy kell összeállítani, az előadások és egyéb foglalkozások rendszerét ugy kell megszervezni, iiogy az - egyéb követelmények mellett - biztositsa az iskolai tananyag szilárd tudását is. A hallgatóknak meg kell ismerkedniük a szaktárgyaikban foglalt ismeretanyag gyakorlati jelentőségével, társadalmi és népgazdasági vonatkozásaival, valamint a termelés és a társadalmi gyakorlat szaktárgyaikhoz kapcsolódó főbb területeivel, hogy minél jobban érvényesíteni tudják az iskola életközelségének elvét, Rendelkezzenek agy élő idegen nyelv /lehetőleg az orosz nyelv/ olyan fokú ismeretével, hogy idegen nyelvű szakszöveget nehézség nélkül tudjanak olvasni és bizonyos beszédkészség birtokában legyenek. c./ A pszichológiai, pedagógiai és szaktárgyi módszertani tudást a tanárképzésben elsőrendű szakmai ismeretnek kell tekinteni és ennek megfelelő súllyal kell oktatni, A tanárjelölteknek meg kell ismerniök az általános, a fejlődés- és nevelés-lélektan alapjai ti rendelkezniük kell a pedagógia alapjai, a didaktika, a neveléselmélet és a szaktárgyi módszertan biztos ismeretével olymódon, hogy képesek legyenek a pedagógiai szituációk helyes felismerésére, s a szükséges eljárások' és módszerek tudatos megválasztás ára5 olyan mértékű neveléstörténeti ismereteket és közoktatáspolitikai tájékozottságot kell szerezniök, hogy szocialista nevelési elveinket és iskolarendszerünk fejlődését értsék és aktivan támogassák. A hallgatók módszertani képzése során nagy súlyt kell helyezni a korszerű szemléltetés módszereinek a megismertetésére és az ehhez szükséges készségek /előadási kísérletezés, vetítőgép kezelés stb./ kialakítására. Nagy gonddal kell megszervezni a hallgatók gyakorlati képzésének a rendszerét, hogy elméleti ismereteiket biztosan tudják az oktat nevelőmunka gyakorlatában alkalmazni és képesek legyenek a gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosítására. Már egyetemi tanulmányaik befejezésekor rendelkezzenek olyan gyakorlati készségekkel és jártasságokkal az iskolai oktató-nevelőmunka terén, amely lehetővé teszi számukra, hogy iskolába kerülésük kezdetén is kellő színvonalon végezzék tanari munkájukat. Ismerjék meg az iskola belső életét, az osztályfőnöki munkát, a KISz szervezetek tevékenységét, a család és iskola együttműködésével kapcsolatos teendőket, a felnőttoktatás sajátos problémáit és módszereit, valamint a közvetlen oktató-nevelőmunkán kivüleső feladatokat /pl. pedagógiai propaganda, ismeretterjesztés, népművelési munka stb./ d./ A tanárképzésben különös jelentőséget kell tulajdonítani a hallgatók hivatástudatra való nevelésének. Ennek a szempontnak bizonyos mértékig a hallgatók felvételénél is érvényesülnie kell. Arra kell törekedni, hogy a hallgatók hivatástlkat, mint nevelői hivatást fogják fel. E tekintetben nagyon fontos